Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása

“Sine praeteritis futura nulla" „A múltnak kútja, a jövőnek titka van és a jelen az egyetlen, amit te alakítasz!”

Mária Terézia-kori úrbérrendezés Szántón 


Olvastam.. az 1766. december 29-i királynői rendelettel Zala megyében is megkezdődött az általános, egységes úrbérrendezés, de a munkálatok lassan haladtak, főleg azért, mert Zala megye legtöbb falvában és mezővárosában a parasztok nem akarták elfogadni a korábbi szerződésüknél jóval kedvezőtlenebb urbáriumot. 1768. augusztus 20-ig összesen 380 település urbáriuma készült el. Az úrbéri perek elhúzódása miatt a megyében csak 1771-re fejeződött be az úrbérrendezés. 1780 körül az egyes urbáriumok felülvizsgálata és rendezése is megtörtént. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés heti 1 nap igás, vagy 2 nap gyalogrobotot állapított meg a telkes jobbágyokra számítva. A házas zsellér évi 18, a házatlan 12 nap gyalogrobottal tartozott szolgálni a földesúrnak. Mind a jobbágy, mind a házas zsellér évi 4 forinttal és kilenceddel tartozott a földesúrnak, de ajándékot is köteles volt adni.

Közben átnéztem az összesített dézsmajegyzékeket is, sajnos Szántóra vonatkozóan nem találtam feljegyezni valót.


Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában című könyve az úrbérrendezés kilenc kérdő pontos vizsgálatát feszegeti, de ebből a kérdéskörből Szántó helyiség kimaradt!  Így ír erről Horváth Zita.. nem került elő minden helység kilenc kérdőpontja, pedig az úrbérrendezésük megtörtént, mert a nyomtatott urbárium és a tabella fennmaradt. A hiányzó helységek a következők többek között: … a szántói járásból Komárváros, Vindornyafok, Egregy, Galambok, Kiskomárom, Rezi, Sármellék, Szántó... Csak reményeink lehetnek arra, hogy ezek valaha is előkerülnek, ui. a hiányzó helységek zöménél kis birtokosok voltak a földesurak és nem maradt fenn családi levéltáruk.

 

(Szántón és a környékbeli települések földbirtokosa ekkor tájt Festetics Kristóf volt, akinek halála (1768) és az új földbirtokos Festetics Pál birtok átvétele lehetett és talán ez is közre játszott abban, hogy nincs meg az úrbérrendezés kilenc kérdőpontos felmérése.) 

1767.jpg

1767. évet megelőző (előzetes összeírás) Szántó Z da­­ Classis

Részlet: Szántó településen 1767. év környékén 64 örökös (telkes) jobbágy számláltatott köztük … a 29. Szekér György, 33. Szekér Péter, 34. Szekér Mihály, 36. Szekér Benedek…,

 

1767-es felmérésben Szekér család névvel


20 szabad költözésű jobbágy, akik közül talán az új magyar és idegen ajkú telepesek kerülhettek ki, pld. Mauz Mátyás, Soós Batics, Kocsis Márton, Arany György, Vajda Páll, …

81 magok házaikba lakó zsellérek pld. .. Szakos Gergely, Lak András Páll,…

24 másoknál lakó zsellérek pld…. Gyalogos Márton, Illés György.

 

Összesen 189 lélek (családfő) számláltatott.

 

Az urbáriumhoz csatolt úrbéli tabella (névjegyzék) tartalmazta a földesúr, a jobbágyok, a (zsellérek) nevét, telekállományukat, a belső telek és külső telek kiterjedését, az évi szolgáltatások mennyiségét és összetételét. Az 1767-1774 közötti úrbérrendezés jelentősége abban állt, hogy az úrbéres népesség terheinek és kötelezettségeinek egységes elvek szerinti országos rendezése ilyen formában ekkor készült el először.

 

Szántón feltehetően 1767-1768. évben kiadott magyar nyelvű úrbéli tabella, amelyet Czagány György jegyzett

 

1768_urberi_tabella.jpg  


Szántó birtok Úrbéri Tabella

29. Szekér György

(Belső és külső telkek)

1.Jobbágy hely: ½ (telkes)

2. Pozsonyi mérő1: 1 (belső)

3. Szántó föld, holdban: 10

4. Rét szekérre való2: 4

(Esztendei szolgaság vagy robot)

5. Marhás robot3: 26 nap

6. vagy e helyett kézi szolgaság: 52 nap

(Kilenced)

7. speciel naturelmi: -

(Adózások)

8. Esztendőbeli árenda4: 1 Frt.

9. tűzre való fa: ½ olj5

10. fonyás6: 3

11. fözőtt vaij: ½ icze7

12. csérke: 1 db.

13. kapan8: 1 db.

14. tojás: 6 db.

33. Szekér Péter

(Belső és külső telkek)

1. Jobbágy hely: ½ (telkes)

2. Pozsonyi mérő: 1 ½ (belső)

3. Szántó föld, holdban: 10

4. Rét szekérre való: 4

(Esztendei szolgaság vagy robot)

5. Marhás robot: 26 nap

6. vagy e helyett kézi szolgaság: 52 nap

(Kilenced)

7. speciel naturelmi: -

(Adózások)

8. Esztendőbeli árenda: 1 Frt.

9. tűzre való fa: ½ oly

10. fonyás: 3

11. fözőtt vaij: ½ icze

12. csérke: 1 db.

13. kapan: 1 db.

14. tojás: 6 db.

34. Szekér Mihály

(Belső és külső telkek)

1. Jobbágy hely: ½ (telkes)

2. Pozsonyi mérő: 1 5/8 (belső)

3. Szántó föld, holdban: 1

4. Rét szekérre való: 4

(Esztendei szolgaság vagy robot)

5. Marhás robot: 26 nap

6. vagy e helyett kézi szolgaság: 52 nap

(Kilenced)

7. speciel naturelmi: -

(Adózások)

8. Esztendőbeli árenda: 1 Frt.

9. tűzre való fa: ½ oly

10. fonyás: 3

11. fözőtt vaij: ½ icze

12. csérke: 1 db.

13. kapan: 1 db.

14. tojás: 6 db.

36. Szekér Benedek

(Belső és külső telkek)

1. Jobbágy hely: ½ (telkes)

2. Pozsonyi mérő: 2 1/8 (belső)

3. Szántó föld, holdban: 10

4. Rét szekérre való: 3 ½

(Esztendei szolgaság vagy robot)

5. Marhás robot: 26 nap

6. vagy e helyett kézi szolgaság: 52 nap

(Kilenced)

7. speciel naturelmi: -

(Adózások)

8. Esztendőbeli árenda: 1 Frt.

9. tűzre való fa: ½ oly

10. fonyás: 3

11. fözőtt vaij: ½ icze

12. csérke: 1 db.

13. kapan: 1 db.

14. tojás: 6 db.

Örökös jobbágyok: 63

Magok házában lakott zsellérek:74

1. Peresztegi János szabad

2. Asmon János szabad

3. Lengyel János szabad

4. Alsó Czibor Mihály szabad,….

74. Orbán György szabad

 Mások házában lakott zsellérek: 8

1. Illés György …

8. Ketskés Ferencz


tabella_reszlet.jpg  

1 pozsonyi mérő = 62,53 liter (szemes-termények, például búza mérésére szolgált)

2 a lekaszált rét tartalmának elszállításához mennyi szekér szükséges,

3 ½ telkes sessiós jobbágy tartozik az uraságnak 26 marhás robot napot szolgálni, (1 telkes = 52 nap)

4 a bérlés (haszonbér) összege, ez a füstpénzt (census) (házatlan zsellér nem fizette)

5 olj = öl,

6 azaz három fonásnyi kenderszál,

7 ½ icze = kb. 4 dl

8 ivartalanított (herélt) kakas, (A szárnyast 2-4 hónapos korában herélik ki, férfidíszei mellett a taréját és sarkantyúját is eltávolítják. A kappanok húsa zsengébb, porhanyósabb mint a kakasoké vagy a tyúkoké.)

 

Egy a jobbágyok támogatói közül. A Festetics Uradalom reformer jószágigazgatója (direktor) a humánus utasításairól is híres Nagyváthy János írta 1795-ben. A jobbágyokkal az uradalmi tiszteknek úgy kellett bánni, mint „ Édes Attya Gyermekeivel szokott. Egyik kezében kaláts, Másikban Vessző legyen, az az Egy Részröl őket Szeresse, más Részröl pedig Rendetlenségekröl Emberi módon fenitse, magát mindenekben az Urbariumhoz szabván.”

 

A szántói  úrbéli tabellával kapcsolatosan:

 

A már sokszor említett jegyzőkönyvben rögzített „kilenc kérdőpont”-ra adott jobbágy válaszokat én sem találtam meg a Festetics levéltár P 276 64. csomag második felében. (Ahol is várható lehetett volna.) Az egységes magyar nyelvű szántói Urbáriumot (Urbariadis Conscriptio) sem találtam meg, csak az úrbéri tabellát. Sajnos az úrbéli tabella nem tartalmazta a helyi földesúr nevét. Mint már jelezetem lehetséges, hogy azért nem, mert az akkori birtokos Tolnai Festetics Kristóf elhalálozott (†1768. február 25.) ekkor már, vagy halálán volt és fia az új (1766-tól?) földesúr Tolnai Festetics Pál még nem gyakorolta vagy gyakorolhatta hatalmát.

 

A feltehető 1767/68-as úrbéli tabella a település lakosságát három részre (csoportra) osztotta fel. Voltak az örökös (telkes) jobbágyok, a magok házaiban lakó szabad menetelű zsellérek és a mások házaiban lakó zsellérek. A telkes jobbágyok túlsúlyba vannak a telekátlag 1/2 telek körül volt ekkor. A három kategóriához 145 családfő (lélek) szerepelt az úrbéli tabellában, amelyen így közel összesen talán 900-920 lakossal számolhatott Szántó.

 

             Tolnai Festetics Kristóf végrendelete 1765. szeptember 20. Pest

(részlet a végrendeletből)

Örökös jobbágyokkal és a szabad bevándorlókkal kapcsolatosan

 „…Amely örökös jobbágyaim pedig akár pénzbeli censussal, akár a gabona árával restantiarusok találtatnának, azoknak de pleno relaxálom úgy, hogy fiam örökös jobbágyuktul semminémü restantiát ne vegyenek, az mely jobbágyok penig földemen laknak és örökösnek tartatnak és robotolnak fél esztendöre járandó készpénzbeli censusokat elengedem, nem értvén ide az libere migransokat, napi számosokat és árendásokat.”

Utalás többek között Keszthely birtok (Szántó helység) megszerzésére

„..Nem különben kesztheli, kemendi, vasvári, és egész hegyháti  jószágot  Pethő familiától vásároltam, ő felségétől  nyert donatióval megerősítvén a jussomat.. “

Tolnai Festetics Pál a Keszthelyi hitbizomány és azon belül Szántó új birtokosa is 1766/68-tól

„…Annak okáért hagyom nemes Szala vármegyében lévő Tatika és Rezi várakhoz tartozandó helységeket,Keszthel városát és egyébb falukat, pusztákat, ugy mint Szántó nevü helységet… együtt hagyom és testálom idősbik fiamnak Festetics Pálnak és maradékinak…”

gróf Tolnai Festetics Pál

fp.jpg

A dunántúli szőlőhegyek betelepedésével kapcsolatban nem csak Kovács Katalin írt. A Keszthely környéki szőlőhegyek betelepedését a korábbi kutatók Jankó János, Vajkai Aurél és Dornyai Béla a XVIII. század közepére, végére teszik, de bizonyítható, hogy a szőlőhegyeket már a XVII. századtól szórványosan lakták. Okának a falvak túlnépesedése és ez által a mezőgazdasági népesség kiszorulása, majd az 1739-től, a Festeticsek megjelenésével megerősödő földesúri hatalom..

április 10. (folytatás a zalaszantoiszeker.hupont.hu oldalon)










Weblap látogatottság számláló:

Mai: 53
Tegnapi: 71
Heti: 53
Havi: 994
Össz.: 264 354

Látogatottság növelés
Oldal: Mária Terézia-kori úrbérrendezés Szántón
Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása - © 2008 - 2017 - szeker.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: magyarország térképe 1600-ban - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »