Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása

“Sine praeteritis futura nulla" „A múltnak kútja, a jövőnek titka van és a jelen az egyetlen, amit te alakítasz!”

2010. év

 Új év, új remények (fogadalom) ....

f._kereszt.gif

(Remélem ebben az évben is sokat megtudok a Szekér Család történetéről a családtagokról, felmenőimről és ezzel is tovább gyarapszik a família története.)

     szeker_lukacs.jpg

Mint már írtam (Luca, Lucas) Szekér (Szekér Lukács) a família eddig bizonyosan ismert legősibb családtagja. (A fenti egy 1733-as bejegyzés) 1683. év körül születhetett. De az akkori előtalált bejegyzések szerint biztosan 1773. 03. 29-én halálozott el Szántón 90 éves (!) korában. 

halotti.jpg  

halotti_2.jpg 

A Zala megye népességösszeírásaiban és egyházlátogatási jegyzőkönyveiben több éven keresztül Szekér Lucas  (Lukács) fiaként említenek egy Petrius vagy Petrus nevezetü fiút. Amennyiben az anyakönyvi kivonatokban szereplő születési dátumokat elfogadjuk, úgy 3 évenként született gyermeke Szekér Lukácsnak és Furján Katalinnak. Bizonyosan első alkalommal 1733-ban Szekér Georgius. De ezt megelőzően csak1732-ből származik mikrófilmen születési bejegyzés és úgy gondolom valamint a kor jegyzőkönyveit  elfogadva Szekér Petrius (Petrus) 1730. év körül születhetett. Ennél nagyobb bizonyosságot nem biztos, hogy tudok majd szerezni. (Bár egyszer eredetben láthanám ezeket és talán még más anyakönyvi adatokat!) Így most ezt el kell fogadnom, hogy az említett Szekér Petrius, Szekér Lukács és Furján Katalin, Petrus nevü fiával megegyezik. Más... 

         bfnp.jpg     

             havasi_cincer_rosalia_alpina.jpg     f   rsas.jpg

nagy.jpg

Zalaszántó a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park területén fekszik.

                      

Adorján ág: Víd Győző, Paulin Mária (nagymamám testvére)  fia megküldte eredetiben a régóta kért képeket Paulin Gyuláról és a Sári -Sabjanics családról. A három alakos képet elösszőr vehettem személyesen a kezembe. Nagyon jó volt. (Ismét megcsapott az akkori kor hangulata a fényképen keresztül.) Aki látta (közte apám is) mind azt mondta, hogy Sári Ilona az ő nagymamája van a kép bal oldalán. A kép jobb oldalán tehát valószínű Sári Terézia látható, aki nagyon hasonlít nagymamámra (Adorján Margít). Sajnos még nincs meg ez én általam ismert egyetlen fiatalkori kép nagymamámról az összehasonlítás végett. A fentiekből adódik, hogy a képen középen most már bizonyosan Sabjanics Mári üknagyanyám látható.  A Sári-Sabjanics képből több másolat készült. Tavasszal ezen képekkel Vindornyaszőlősen kutatok Sabjanics rokonok után, hogy ezzel is bizonyosságot nyerjek. A másik képen Sári Ilona második férje Paulin Gyula látható (Família Foto Albumban). Édesapámról még egy fiatalkori képet kaptam, amely a Derékhegyi zalaszántói házban volt a nagyszobába felakasztva.  

     sari-sabjanics.jpg   szeker_imre.jpg

A Magyar Országos Levéltárba járva rengeteg Szekér nevezetü találtam, de egyik sem volt felhasználható a családtörténeti kutatáshoz mert az adatok hiányosak voltak.Úgy látszik most már tényleg rendszereznem kell az adatokat és pihenés képpen a többi nem Szekér nevezetü rokonokat kell keresnem.

Olvasd el:Fekete István

         Barangolások (Január) részlet

Odakünn  már a holnap pernyéjét hordják álmos hajnali szelek, és a másnap gondjai ballagnak el az alak elött. 

2010. január 10. 

Részlet a Családfából.

csaladfa_reszlet_iv.jpg

Az eddig elkészült családfát a  http://www.csaladfalu.hu/index.php?open=tree   oldalon lehet megtekinteni.

Elmúlt egy jó hónap, január és már február 14-ét írunk. Sajnos elfoglaltságaim miatt nem jutott idő a családtörténeti kutatás folytatására. A jövő héten újból felveszem azt a bizonyos kesztyüt.  Addig is két régi kép a faluról.                                      

                                                     szit.jpg fa.jpgszit.jpg

   regi_kep_2.jpg  regi_kep_1.jpg

Valentin napján (február 14.)

Öreg fának szit.jpgkidőlt törzse,
Két szép hajtás nőtt belőle.
Új hajtások sok virága,
Emlékeztet a vén fára. 

                           Február, régi (katolikus) nevén Böjtelő hava

A február hónap a Februus megtisztulás római istenéről kaphatta a nevét vagy a szabin februm "tisztulás" szóból eredezhető. A nagybőjt kezdete rendszerint ebben a hónapba kezdődik.

Népi megfigyelések:
- ha gyertyaszentelőkor énekel a pacsirta, utána még sokáig fog hallgatni
- ameddig besüt a nap gyertyaszentelőkor a pitvarajtón, addig fog még a       hó beesni
-  Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja

                                                                            

Ezen a héten ismét eljutottam a Magyar Országos Levéltárba. A levéltárba a régi kincseim a mikrofilmek ismerősen köszöntöttek. Ancsival megszerveztük a kutatás menetét. A meglévő felmenők szüleit gyermekeit kerestem és most már szerencsém is volt.

Adatok (összefüggések a a Családfalu.hu weboldalon): 

Szekér ág: Polczer Rozi néném édesapjának Polczer (Michael) Mihály születési dátumát 1829. évre datáltam tekintettel arra, hogy az írások szerint 1850.évben 21 éves korában halálozott el Szántón. A pontos születési helye és dátuma Szántó, 1824.10.03. Édesapja: Polczer (Joannes) János, édesanyja: Nagy Veronica. Polczer Mihály szülei 1817.01.28-án házasodtak Szántón. Polczer János 23 éves, Nagy Veronica 15 éves volt ekkor.Tehát körülbelül Polczer János 1794 körül, Nagy Veronica 1802 körül születhetett. Megtudtam Polczer Mihály (19) és Vajda Örzse (18) Szántón 1848.03.05-én házasodtak .

Szekér ág: Mauz (Josephus) József, Mauz Katalin édesapja 1781. 10.25-én született Szántón. Édesapja: Mausz (Joannes) János, édesanyja: Czibor (Helena) Ilona. Volt egy testvére is Mauz Barbara aki Szántón, 1792.03.10-é született.  Mausz Jánosról megtudtam még, hogy Szántón 1830. 04.06-án halálozott el 80 éves (!) korában, tehát körülbelül 1750-ben születhetett. (A Mausz név Mauz-ra alakult)  

Adorján ág: Adorján Martinus Ódor Elisabet férje és Adorján (Joannes) János édesapja 1807.10.31-én született Szántón. Édesapja Adorján (Benedictus) Benedek. édesanyja: Nagy Barbara.  

Adorján ág: Kulcsár (Josephus) József (20) és Kovács (Catherina) Katalin (18) Kultsár Anna szülei.  Házasságkötésük helye és ideje: Szántó, 1811.01.20. Kulcsár József tehát körülbelül 1791-ben, Kovács Katalin 1793-ban születhetett. Később megtaláltam Kovács Katalin  pontos születési helyét idejét és szülei nevét. Tehát 1792. 02.06-án született Szántón. Édesapja: Kovács (Martinus) Márton,édesanyja: Nagy (Elisabeta) Erzsébet.  Kultsár Anna testvére még Kulcsár Martinus aki Szántón. 1811-ben születhetett, mert 1813.03.29-én halálozott el 2 éves korában az akkori hivatalos feljegyzések szerint. (A Kulcsár név Kultsár-ra alakult)

Máté Éva (1735) Szekér Petriusnak a feleségéről nem találtam adatot, vagy előbb született 1732-nél Szántón vagy Vindornyaszőllősön esetleg Vindornyalakon születhetett. Furján (Catherina) Katalin Szekér Lukács feleségéről sem találtam adatot, aki 1700. évben születhetett és valószinűen Sümegcsehin vagy Vindornaszőllősön.  Bolla Istvánról sem találtam adatot valószinű nem Szántón hanem Cserháton születhetett. Szekér Elisabetről (1783) sem találtam adatot  (Ellenőrzésre vár). 

Közben a Zala Megyei Levéltárat megkerestem, hogy megtudjam az adatbázisukban hol található az általuk  ismert XV. század végéről,  vagy a XVI. század elejéről Zalaszántó (Szántó) 50 lakosának a neve.  Várom válaszukat a jövő hétre. (Remélem lesz benne Szekér nevezetü)

 szent_donat_kapolna.jpg

Fekete István: Almárium (Füveskönyv)

"A mi ifjú szívünket nem bántotta a múlt, nem bántotta a múló gyász hamuja és pernyéje, mi szerető vidámsággal gondoltunk azokra, akik nemcsak voltak, de emlékeinkben élnek, amíg mi élünk.” 

február 21.   

_________________________________________________________________

Isten nyugosztalja őket!

manci_neni.jpg nagy_arpad_2.jpg

               1928-2010        1939-2010        

     Szekér Margit      Nagy Árpád     

 

Őszinte részvétünket fejezzük ki Szekér Margit (Manci) néni minden családtagjának. Nyugodjon békében Manci néni ! 

 

Őszinte részvétünket fejezzük ki Nagy Árpi bácsi minden családtagjának. Nyugodjon békében Árpi bácsi! 

________________________________________________________

február 24. (március 17-én kaptam a hírt Nagy Árpi bácsiról, hogy fév február 24-én halálozott el)  

Az alábbi helytörténeti érdekességet az Arcanum adatbázisában találtam: 

 

Degré Alajos:

A ZALASZÁNTOI KÖZSÉGI MUNKÁS-, KATONA-ÉS FÖLDMIVES TANÁCS IRATAI

 

Zalaszántó fontos hely. Legrégibb írásos adat róla 1235-ből való, Tátika vár tartozéka volt, vele együtt cserélt gazdát; 1341-ben 73 mansio-t (család?) számlált, 1423 óta mezőváros címet viselt. 1341-ben már gótikus temploma volt, amely ma is fennáll. A XV. század végéről, vagy a XVI. század elejéről 50 lakosának nevét is tudjuk. 1437 óta a Gersei Pethő család birtoka.(!) A török időkben sokat szenvedett, de a két vár (Keszthely és Sümeg között) megmaradhatott. A török idők utáni első összeírásban 1711-ben mindössze 13 családot találtak benne, és ez a következő évtizedben sem igen változott. 1770-re hihetetlenül megnőtt, 910 lélek, - közüle 418 adózó lakta. 280 igás és 173 növendékmarhát vallott be adóba, tehát jól fejlődő állattenyésztő falu. 1828-ban 140 házában 1081-ban, 1851-ben 1313-ban, 1880-ban 1941-ben, 1900-ban 2340 lélek lakta. Ekkor azonban megállt, visszafejlődésnek indult.1900-ban és 1910-ben ugyanis lélekszáma azonos volt, holott természetes szaporodása ez idő alatt 301 fő volt. Mivel ekkor kevesen halhattak még meg a keszthelyi vagy sümegi kórházban, ennek a 301 főnek túlnyomórésze nyilvánvalóan elvándorolt. 1920-ra lélekszáma 2220-ra csökkent. A csökkenésben természetesen benne van a háborús vérveszteség is, de a fő ok mégis az elvándorlás. A falu ugyanis, amelyben már Mohács előtt is tartottak megyei törvényszéket, és amely 1848-ig járási székhely volt, a századfordulóra elvesztette igazgatási és gazdasági fontosságát, és mindez Keszthelyre került át. Igaz, a feudális járási székhely nem jelentett sem állandó hivatalt, sem olyan forgalmat, mint akár a polgári korban is, de jelentett mégis bizonyos súlyt, ami a Bach korszaktól kezdve eltűnt. Teljesen földmívelő község maradt, ahol még 1925-ben is mindössze 2 gőzmalom, 5 vegyeskereskedés és 16 kisiparos dolgozott (közte 5 cipész és 4 kovács), de a falu 6813 kat. holdnyi határából 4086 kat. hold Festetics hercegé volt, túlnyomó része (2928 hold erdő). Paraszti gazdálkodás fejlesztésére semmi lehetőség nem volt, kevés volt a mezőgazdasági munkaalkalom is. A falu, amelyben 483 öt holdon aluli gazdaság volt, összesen 805 hold terjedelemmel, erősen forradalmi hangulatú volt.

 

A fenti adatok forrása a Zala Megyei Levéltárban található, dr. Holub József által a XX. század 30-as éveiben összeállított kézzel írt cédulagyűjtemény, ami sehol nem került publikálásra, de a Zala Megyei Levéltárban fogom kutatni ha egyszer eljutok oda.Ott megtalálhatom a válaszokat a kérdéseimre.

február 24. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 58
Tegnapi: 25
Heti: 273
Havi: 996
Össz.: 267 572

Látogatottság növelés
Oldal: 2010. év Új év, új remények..
Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása - © 2008 - 2017 - szeker.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: magyarország térképe 1600-ban - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »