Évszázadnyi igát követően

A Rákóczi-szabadságharc idején a Dunántúl, közte Zala (Szala) vármegye 1705 őszéig a császári csapatok felvonulási területe volt, majd Rabutin de Bussy császári tábornagy hadainak Erdélyből való betörése súlyos károkat okozott, a parasztok állatait elhajtották. A hadi események és az ezek nyomában fellépő pestis következtében a Dunántúlon jelentős területek váltak lakatlanná, pusztává. Zala vármegyében a Rákóczi kor végén 140 vizsgált településen 3247 jobbágy közül 1469 halt meg pestisben.

 

1700. évi Urbárium et conscriptio

(úrbéri összeírás)

 

  

 

1700. december 24-én készült Cseh István volt az összeíró. (Pagus Zanto) (a szöveg nyelvezete német és latin)

Szántó falu

 

1. Kanizsa területe a török időkben katonailag Sid, Rezy és Kovacsyhoz tartozott,

2. 450 hold a szántföld területe, 30 hold a szőlő területe,

3. 20 portán lakott,

4. Birtokosok: Eszterházy Pál, Eberginy ezredes, Bobolchay (Babocsai) Ferenc (?) és Bakatsci (Bakács) család, jogos nemesek, stb.

 

Ebergényi László, báró(1660-1724), császári tábornagy. Előbb jurátus, majd 1688-tól hadbíró a Nádasdy-huszárezredben. Részt vett a török háborúban, 1690-ben kapitány. 1700-tól ezredes s a volt Pálffy-huszárezred tulajdonosa, ugyanakkor bárói rangot kapott. 1702-től 1705-ig az itáliai hadszíntéren hadakozott, 1706-tól 1711-ig Magyarországon a kurucok ellen harcolt. 1706-ban generális strázsamester, 1708-ban altábornagy. 1714-ben lovassági tábornok lett. 1716-1718 között részt vett a török elleni háborúban; a péterváradi csatában a jobbszárnyat vezényelte. Belgrádnál megsebesült, 1723. okt. 5-én tábornaggyá nevezték ki.

Eszterházy Pál, gróf (1635-1713) később herceg. Kismartonban született. Fiatalon lett Sopron megye főispánja, majd magas katonai ranggal részt vett a török elleni harcokban. 1681-ben Magyarország nádora lett, 1687-ben megkapta a birodalmi hercegi címet. 1688-89-ben átfogó tervet készített az ország közigazgatási, pénzügyi és gazdasági újjászervezésére, ezt azonban a bécsi udvar nem fogadta el. Esterházy ezután visszavonult a közélettől, s bár formálisan az ország katonai vezetője maradt, az 1690-es évektől elsősorban családi birtokaival, és a művészetekkel foglalkozott.

1703. év március 12-én a Zala és Somogy vármegye közgyűlés (2238. reg.) anyagából megismerjük, hogy Johan Ernest Heher provizor [tiszttartó] úr kerületében lévő "Szántó possessiónak 136 Ft árendát kellet volna fizetni, de a jégeső álltal okozott kárvallás miatt 120 fizetett". (forrás: Zala vármege közgyűlésének regesztái III. 1656-1716 Tóth Péter) 

(1706. évben a Bakács család itteni nemesi kúriáját eladja 400 rajnai forint örök áron. Ennek tartozékai 41 hold szántó,6 hold rét, 3 (hold)  parlag szőllő és puszta malomhely.) 

Ismert már, hogy a népesség a Rákóczi szabadságharc idején is pusztult majd az 1710. évi pestis is a lakosságot tizedele meg jelentősen. Mint már korábban megtudtam a török idők utáni második, az 1710-1711. évi összeírásban mindössze 13 családot találtak Szántón és ez a következő évtizedben sem igen változott.(Erről még részletesebbet nem tudok.)

 

1712. év április 6-án a Zala vármegye részközgyűlés (2487. reg.) anyagából megismerjük, hogy "Pásztory Ferenc [tiszttartó] úr ünnepélyes tiltakozást terjeszett elő amiatt, mert a vármagye eddig még nem adott kárpótlást Ebergényi László generalis úr                                (excellentissimus) azon Szántó possessióban lakó jobbágyainak, akik nyolc ökrüket veszítették el azon alkalomból, amikor ő legszentebb felségének a katonasága visszaszerezte a sümegi várat". (forrás: Zala vármege közgyűlésének regesztái III. 1656-1716 Tóth Péter) 

Az 1715. évi országos összeírás adózói Szántó településen:

(305. oldal)

 

telkes jobbágyok (colonus): Martinus Adorian; Martinus Szekér; Michael Adorian; Lucas Sűte; Joannes Feies; Michael Farkas; Georgius Deak; Martinus Nagy; Andreas Nagy; Michael Elekes;  Petrus Bozók

házas zsellérek (inquilinus): Georgius Odor; Nicolaus Lengyel

külső (más) helységekből származók (extraneus): Stephanus Csendes; Joannes Tott

 Az 1715. évi adóösszeírás, amelynek az adóalap felmérése volt a célja is kiemeli a Zalát ért sokféle pusztítást. Nemcsak az emberveszteség, hanem az elvadult táj is nehezítette a zalai gazdák életét.

Tudjuk tehát, hogy az akkori összeíró 13 közte 11 helyi adóköteles családot, felnőtt családfőt számlált Szántón közte Szekér Mártont (Martinus Szekér). Ezek bizonyítható és beazonosítható tények. A véleményem alapján itt is maradtak ki a számlálásból családok és egyének, így itt sem lehet teljes és pontos a népesség (család) összlétszáma a településen.

 

Feltevések (racionalitás, szubjektívum): Következtetésem szerint Szekér Márton életkora a felméréskor kb. 20-40 év között lehetett, tehát kb. 1675-1695 között születhetett. Szekér Lukács  -  aki szerintem 1683-1690 körül születhetett valósan  - Szekér Márton testvére lehetett. Talán így volt talán nem.  Biztosabbat most nem tudunk, de talán már ennél nagyobb írott bizonyosság nem is lesz, nem is lehet ebben… Az bizonyos a megismert adatokból és történelmi tényekből, hogy sok Szekér (Zekér, Zeker) nem élhette át és nem élhette túl a másfél évszázados (Dunántúlon 90 éves) török megszállást az ebből adódó  fertőző betegségeket a település  pusztulását a török, német valamint  magyar portyákat és hatalmaskodásokat Szántón. Talán így volt talán nem.         

 

(Az 1696. évi összeírás volt az utolsó dicalis (portális) összeírás. Az adózás ezt követően a tényleges földterület, a jobbágyság vagyoni helyzetének figyelembe vételével érvényesül az 1715. illetve az 1720. évi országos összeírásban. Részletesebben a jobbágyok, zsellérek és szegények által művelt minden föld és a föld minősége (szántó, szőlő, erdő, stb.) illetve a terméshozam szerint. Az 1715. évi összeírással kapcsolatban az a gyanú merült fel, hogy az összeírásból sok adóalany és adóalapul szolgáló ingatlan kimaradt. Ez arra késztette a hatóságokat, hogy 1719-ben az 1715. évi összeírásban észlelt hiányok összeírására, illetőleg az összeírás megismétlésére előkészületeket tegyenek. 1720-ban csak a külsőségekkel rendelkező jobbágyokat, zselléreket és lakásokat kellett összeírni. A szegényebb réteg az, amelynek csak háza volt vagy az sem, az összeírásból és így az adózásból kimaradt, hacsak más címen keresztül vagy foglalkozásuk címén fel nem kellett venni őket. Az összeírásnak több hibája is volt többek között az összeírók nem végeztek lelkiismeretes munkát mindenhol, elfogadták a lakósok hamis vallomásait, aminek következtében sokan kivonták magukat az összeírás alól.)

A magyar Országos Levéltár munkatársától megtudtam, hogy a Zala megyére vonatkozó mikrofilm száma az 1720. évi vagyonösszeírásnak: 3148. Az összeírásokban a férfiak családneve szerepel, a nőket és a gyerekeket nem vették jegyzékbe. Kíváncsian várom, milyen adatokat találok a településre és családra vonatkozóan. Február 22-én alkalmam lesz, ezek megtekintésre remélem. Igen hamar megtaláltam Szántó possiot az 1720. évi összeírásba. Az összeíró személye Sigismund Forintos (Forintos Zsigmond). 

Az 1720. évi országos vagyonösszeírás adózói

Szántó településen:

   

telkes jobbágyok (colonus): Petrus Bozók; Michael Farkas; Joannes Feiyes (Fejes); Joannes Dres (Kocsis!) Michael Adorian; Lucas Sűte;  Martinus Gombár; Martinus Szekér; Martinus Odorián (Adorián); Michael Elekes; Andras (Sáry) Sári; Franciscus Nagy; Petrus Kerék; Joannes Toboz; Georgius Deak;  Martinus Nagy (Nagj); Martinus Toboz;

házas zsellérek (inquilinus): Andr(e)as Tóth; Stephanus Peresztegi;  Joannes Angyán özv.

Összesen 20 családfőt (családot) számláltak össze az előző 1715. évi összeírás 11 családfőjével (családjával) szemben. Kék színnel jelöltem az új adózókat. Az új telepesek még nem jelentek meg, de lehet, hogy más tájról érkeztek magyar vagy más nemzetiségű telepesek. Martinus Szekér vagyis Szekér Márton megint szerepel az összeírásban. Szekér Lukács miért nem? Feltehetően a következő évek valamelyikében házasodott össze, Furján (Furián) Katalinnal és talán a legényembereket így őt is gyermeknek nem adóköteles személynek számolták. Nem volt önálló gazda, nem rendelkezett különálló családdal és megművelt földdel és talán ezért is nem vették figyelembe ténylegesen a jegyzékben. Vagy csak nem töltötte be az adókötelesség alsó korhatárát, vagyis a 18. életévet. De ez utóbbit nem tudom elképzelni, mert ekkor már legalább 30 évesnek kellett lennie! Talán!

Tehát 1715-ben Szántón  11 jobbágygazda és 4 zsellércsalád élt. 1720-ban Szántón már 17 a gazda és 3 a zsellér, vagyonuk 100%-kal több mint 5 évvel korábban. Szőlőik 41 kapás nagyságúak.

A mostani adatok szerint akkor az biztos, hogy az új telepesek első része tehát 1720-1721 után költözhettek be.

Az 1720-as évek után kezd a népesedés folyamata normális ütemet venni. A földesúrnak szükség szerint robot, a termény után a kilenced, az egyháznak a tized adót fizet a jobbágy. 

1722-es Urbarium et conscriptio

 

(úrbéri összeírás) 

Március 8-án készült úrbéri összeírását a vármegye szolgabírója és esküdtjei végezték a helyszínen.:

 

Szántó község

17 portán házas zsellérek és jobbágyok lakják, 10 még puszta. A jobbágytelkek után cenzust fizetnek az előírás szerint az összege 14.

Kovacsics József: Zala megye helytörténeti lexikon (Keszthely és környéke) című könyvében találtam idevonatkozó több Szántóra vonatkozó már ismert és sok új adatot a török utáni időkről:

1686. évben 100 kapás a szőlő területe,

1696. évben 20 hold a szőlő területe, 89 kapás, 185 termés akó,

1700. évben 30 hold a szőlő területe, 4 lisztes malom,

1711. évben pestis járványba 24 gazda halt meg,

1715. évben 96 kapás,

1722. évben 17 népes telek (porta) mellett 10 a puszta,

1730. évben a Pethő család javaslatára készített feljegyzés szerint Szántón vár is volt e családnak, most már „arx dicata et deserta”talán ledőlt, elhagyott erődítmény a fordítása. Feltehető, hogy az itteni kúriát erősítették meg fortalicumnak (várrá) a XVI. században és ennek nyomát látta az összeíró,

1750. év után kukoricát és dohányt is termelnek,

1754. évben Szent Kozma és Damján templomot a helység népe saját erején 18 évvel (1736. évben) ezelőtt restaurálta „ e ruderibus antiquist”,

1768-tól az úrbér szabja meg a terheket, nagy részben szabad menetelűek lakják,

1770. évben 185 család lakja, 161 szeriális jobbágy (ülő colonus), 24 extraszeriális jobbágy (urasághoz alkalmazkodó konvencióhoz), (14 iparos), 1009 kapás a szőlő területe, 3571 termés akó,

1770. évben 173 növendék marha, 391 sertés a legelőre hajtott állomány, a kaszált széna mennyisége 390 a sarjúé 27 szekér, > bőséges legelő a földesúr kanász és birkás házakat épít,

1783. évben 181 család lakja, 50 örökös jobbágy, 131 szabad költözésű (19 iparos), ebben az évben gyümölcsből annyit kellett beszolgáltatni, amennyit az uraság kívánt,

1785. évben 2 lisztes malom,

1805. évben 215 háznép, 1 tisztviselő, 3 kézműves, 14 nemesek szolgája, 61 paraszt, 162 zsellér, 314 fiúgyermek, 524 nő,

1832. évben 6 lisztes malom

Oldal: Évszázadnyi igát követően
Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása - © 2008 - 2024 - szeker.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat