Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása

“Sine praeteritis futura nulla" „A múltnak kútja, a jövőnek titka van és a jelen az egyetlen, amit te alakítasz!”

szanto_f.jpg

 "hatalommal bírói"

Érdekesség:

 

A Szőlőhegyekről, különösen a XVIII. századtól, nem hiányozhattak bizonyos szakrális építmények sem. A hegyi utak kereszteződésénél gyakran állítottak kápolnát, haranglábat, a szőlőhegy védőszentjének (Szent Donát)szobrát vagy keresztet. Ezek egy részét a birtokosok közös költségen állíttatták, más részük egy-egy család fogadalmi ajándéka volt. A szőlőhegyek életéhez hozzátartozott a rendszeres búcsúk tartása is. A szőlőhegyi harangok nemcsak a hivatalos egyházi liturgia céljait szolgálták, hanem a népi vallásosság tárgyai is voltak: még a XX. század elején is a bevett szokások közé tartozott a vihar vagy jégeső elleni harangozás. A közösségi építmények karbantartása a szőlősgazdák egyetemleges kötelezettsége volt. A közmunkát, illetve a felmerülő költségeket a szőlőhegy igazgatását ellátó szervezet osztotta fel a szőlősgazdák között, birtokaik arányában.

 

A Szőlőhegyek igazgatása és őrzése

A szőlőhegyek, szőlőskertek különállása nem merült ki a többi művelési ágtól való fizikai elkülönüléssel (kerítettség), jogi-igazgatási kérdésekben is messzemenő önállóságot élveztek.

A Dunántúlon, ahol a kisparcellás paraszti birtoklás volt jellemző hosszú évszázadok óta, a szőlőhegyek a szőlősgazdák közösségének irányítása alatt álltak. A szőlőbirtokosok vagyon- és jogvédelmére, a szőlők művelésére, sőt a szőlőhegyen való viselkedés normáira nézve is írásos formában rögzített rendszabályaik voltak. Ezek az autonóm közösségek a hegybéli helységek, vagyis hegyközségek, írott szabályzataik pedig a hegytörvények vagy artikulusok. Az egyazon szőlőhegyen birtokos gazdákat (parasztokat, polgárokat és nemeseket) lakóhelyükre való tekintet nélkül a hegység vagy helység, mint területi szervezet egyetlen közösségbe foglalta. A helység élén a hegybíró vagy hegymester állt, mellette a 4-12 esküdtből vagy esküdtbírából álló tanács. Ezt a vezető testületet a közösség minden évben újraválasztotta. Az elöljáróság évente két-három alkalommal törvénynapot tartott, melyet hegy népe gyűlésének is neveztek. Itt tárgyalták meg a szőlőhegyet érintő közös ügyeket és döntöttek mindennemű vitás kérdésben. Az intézmény működésének mintegy alapszabályzatát képezték a hegytörvények, melyeket a XVIII. század elejétől írásban is rögzítettek. E törvények egyes pontjai rendelkeztek a szőlőkkel kapcsolatosan előforduló mindenféle peres ügy (mint például öröklés, adásvétel, zálogosítás stb.) lebonyolításának módjáról. Előírásokat tartalmaztak az egyéni és közösségi vagyonvédelemre és bizonyos kötelező magatartásformák betartására is. A hegyközségi artikulusokat - melyeket a szakirodalomban elterjedt álláspont szerint maguk a szőlősgazdák hoztak - földesúri jóváhagyás szentesítette. Ezzel együtt azonban az e szabályzatok alapján működő intézményeknek autonóm közösség jellege volt

Bármilyen irányítás alatt is álltak a szőlőhegyek vagy szőlőskertek, mindenképpen szükség volt olyan fizetett alkalmazottakra, akik egész éven át őrizték a szőlőket s a szőlőhegyen található objektumokat. Az éves szolgálatra felfogadott, fizetett alkalmazottakat szőlőpásztoroknak, egyes dunántúli helységekben hegymestereknek nevezték. Újabb, általánosan elterjedt nevük: csősz. Számuk a szőlőhegy kiterjedésétől függően változó volt. Ők ellenőrizték a gyepűk, árkok, kapuk, utak épségét és azt, hogy nem hatolt-e bekóborló állat vagy tolvaj a szőlőhegy területére. Jellemző az egykorú közbiztonságra, hogy a XVIII. században puskával jártak, joguk volt a kóbor állatokat vagy akár a nyíltan rossz szándékkal járó csavargókat is megsebesíteni. Akit a szőlőpásztor, hegymester valamilyen tolvajláson kapott, attól zálogot vett és jelentette a hegybírónak. A kiszabott büntetéspénz egy része is őt illette. Ha valaki nem végezte el idejében az éppen esedékes szőlőmunkát, a csősz figyelmeztette mulasztására. Ugyancsak ő ügyelt fel arra is, hogy senki se kezdje hamarabb a szüretet a földesúr, a tanács vagy a hegyközség által megszabott időpontnál. A gazdák szőlőterületük arányában fizették a pásztorbért vagy csőszbért. Ez általában pénzből és gabonából állott, amit a csősz szüret után házról házra járva szedett össze. Őt illette a dűlőutak füvének kaszálása és a közterület alkalmatlan helyein nőtt fák, bokrok kivágása is. Szüretkor ebéddel és musttal kínálták, sőt gyakran egy-egy kosár szőlővel vagy egyéb gyümölccsel is megajándékozták.

A faluszékén kiszabott büntetésekbe is betekintést engednek a XVIII. századtól kezdődően a bíró, illetve a tanács végzéseiről is már sok helyen készült írásos dokumentumok, jegyzőkönyvek. A leggyakoribb a pénzbüntetés, a kalodába, illetve áristomba zárás, valamint a megcsapatás volt. A testi fenyítés eszköze gyermekeknél és nőknél a vessző és a korbács, a felnőtt férfiaknál a pálca vagy bot volt. A büntetések egyik – fontos – célja a megszégyenítés volt, ezért többnyire nyilvánosan, vasárnap a mise vagy istentisztelet után, a falu szeme láttára hajtották végre. Ritkán a helységből történő kiűzetést is alkalmazták a visszaeső vétkes büntetésére, ehhez azonban a földesúr engedélye is kellett. 1852-ben rendeletben állapították meg, hogy a községi hatóságok büntető eljárásra feljogosítva nincsenek, ezért a kaloda és egyéb fenyítő eszközök eltávolítását írták elő.

 

november 5. elő estéjére! 

A névanalízis szerint az „Imre" név nyughatatlan természet kialakulását támogatja. Fiatalon erős vágyat érez, hogy valami maradandót alkosson, vagy olyan dolgot tegyen, ami hasznára lehet az egész emberiségnek. Ez a név találékony, éles eszű, módszeresen gondolkodó ember fejlődését segíti, aki viszont nem tud kitartóan egy dologgal foglalkozni, mert türelmetlen és nem elég figyelmes ahhoz, hogy a részletekre összpontosítson. Becsvágyó, idealista és igazán alkotó, energikus egyéniség, de cselekvési kedvét leginkább hangulatokban és érzésekben éli ki, nem pedig gyakorlati előrehaladásra használja. Az Imre germán eredetű név, az Amalrich, Emmerich névből származik. Jelentése: hatalmas, híres, királyi.   :)                                     (kismamakönyvtár)

 

"Emericus"

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 45
Tegnapi: 71
Heti: 45
Havi: 986
Össz.: 264 346

Látogatottság növelés
Oldal: Szántó "hatalommal bírói"
Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása - © 2008 - 2017 - szeker.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: magyarország térképe 1600-ban - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »