Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása

“Sine praeteritis futura nulla" „A múltnak kútja, a jövőnek titka van és a jelen az egyetlen, amit te alakítasz!”

Őseim földjén lépek

latkep.jpg

Amikor elindultunk hűséges "fegyverhordozómmal" kis feleségemmel Ancsikával  újra felfedezni Zalaszántót és kutatni ősök után, megfogadtam, ha egy kis rövid időre is de ellátogatunk Vindornyaszőlősre, e piciny kis Zalai faluba, ahol őseim (Adorján-ág)egyik kicsiny része származik.

Vindornyaszőlős

vindornyaszolos_cimere.jpg

v0.jpg v_4.jpg v3_2.jpg

A mai falu első említése a XII. századból származik. A falu a zalai vár földje volt. 1274-ben IV. (Kun) László király a Pécz nembeli Benedeknek adományozta a birtokot. A család leszármazottai a birtok után "Szőlősinek" nevezték magukat. Vindornyaszőlős 1950 és 1979 között Keszthely járásával együtt Veszprém megyéhez tartozott, majd visszakerült Zala megyéhez. 1970-től Kisgörbő társközsége volt.

 v_1.jpg v5.jpg

Kötődésem

Adorjág ág: Sabjanics Mári üknagymamám 1863. 01. 09-én született Vindornyaszőlősön (36.) Szülei: Sabjánics (Josephus) József 1832. 03. 23-án született Vindornyaszőlősön (36.) Süslech Teréz (Trézsi) 1833. 11. 05-én született Vindornyaszőlősön (54.). Házasságot Vindornyaszőlősön 1858. 01. 24-én kötöttek. Üknagymamámnak volt még Júlia (1861), Rozália (1859) és Petrus (Péter) (1858) nevezetü édestestvérei is sok féltestvére mellett. Erről az alágról még nagyon kevest tudok.

Karmacson kereszül értük el dimbes-dombos úton Vindornyaszőlőst.  Zalaszántóról át nem ajánlották az utat az út minősége miatt.  E kicsiny kis falu egyből megtetszett és a szívembe zártam. Itt láttunk elösszőr ebben az évben viszzaérkezett fehér gólyát. Készítettünk néhány felvételt és tiszteletünket tettük a helyi temetőben. Sajnos ott, olyan síremléket nem találtunk, amely felmenőimet takarta volna. Így is rengeteg Süslecz és Sabjanics sírt találtunk

A nap már lefelé járt  és fáradtnak tűnő sugarai erőtlenül adták át nekünk az első igazi tavaszi nap melegségét és a télűző fényét. A nap még gyenge, de megkezdett harca nem hiábavaló, megláthatjuk még nem sokára teljes győzelmét az elhúzódó tél felett. Így elbúcsúztunk magunkban  ismét a szeretett Zalá(m)tól és a modern szekerünkkel  tovább indultunk.  

március 21.

husvet_002.jpg

A Szekér família minden távoli és közeli rokonának és családtagjainak

 Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok !

Húsvéti népszokások:(részlet)

Ünnepélyesen, a pap részvételével ment végbe a zalaegerszegi határkerülés, amelyet az 1850-es években még tartottak. Nyilván a húsvéti határjárásra vonatkozik az a határozat is, amelyet a római katolikus szokások tiltása céljából 1596-ban hoztak Veszverésen, hogy „húsvét ünnepén ne járjanak többé feszülettel a vetések körül”. A szokás, amely más európai népek körében is ismert volt, kereszténység előtti képzetek továbbhordozója: a körüljárt terület, a tavaszi vetések megvédése a gonosz, a fagy, a jégverés stb. ellen (határjárás). Országszerte szokásban volt a római katolikus vidékeken húsvétkor a hajnali keresztjárás vagy Jézus-keresés, amely után többfelé  pl. nagypéntekenen  a patakra mentek mosakodni, hogy frissek, egészségesek legyenek. Számtalan hiedelem fűződik húsvét vasárnapján szentelt ételekhez is, amelyeket Zalában a nagyszombati körmenetre is magukkal vittek.

Nyúl családnál sok a munka:               Pajtájából az egyik nyuszi
Takarítás, porolás.                                 Kihúzza a szekeret,

Tojásért is menni kéne,                         Kerekeit megzsírozza,
Hétfőn lesz a locsolás.                          Mivel nagyon nyekereg.  

 

Igyekszik a tyúkanyóhoz                      Pálcikából, ló szőréből
Erdőn át az ösvényen,                           Ecset készül rengeteg,
Vissza már csak lassan jöhet,                Így,  az egész nyuszi család
Mert a tojás törékeny.                            Széken ülve festeget.

Végre eljött Húsvét napja!
Eldugják a sok tojást.
Tudják, aki megtalálja,
Kezdheti a locsolást.

                                              (Tóth Anna: Húsvéti mese)

 április 4. (Húsvét)

Szeszélyes, kiszámíthatalan időjárással köszöntött be a tavasz és néhol  már a tavasz utáni évszakot idézi a kora nyári hőmérséklet. Májust jegyzünk. 30 nap telt el úgy, hogy a családi krónikát és a Zalaszántó helytörténetéről írtam volna. Sok minden adatot ellenőriztem, lent jártam a Zala Megyei Levéltárban és ismét a Magyar Országos Levéltárat bújtam.      

Népi megfigyelések, mondókák Ígéret havára:

Májusi csendes eső, növeli a vetést. A májusi eső aranyat ér.
Száraz május, száraz esztendő, nagyon meleg május után esős június következik.
Ha májusban erősen halljuk a békákat kuruttyolni, úgy igen sok eső lészen.
Ha május elején esik, úgy kevés borunk lesz. Májusi meleg eső nagy termés, hideg eső rossz vendég.
Ha májusban a tölgy szépen virágzik, és a cserebogár rajta tanyázik, gyakran fogunk hallani mennydörgést.
Sok bort hoz ám a három ác, (Szervác, Pongrác, Bonifác), ha felhőt egyiken se látsz.
Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz.
Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász.
Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljetek kendtök.

Április 20-án leutaztam Zalaegerszegre. A vonatból láthattam Bakony sürű erdejét, Sümeg még most is jelentős vár romját és a horizonton előtünt az én csodálatos kisfalum Zalaszántó körvonalai is...

A célom a Zala Megyei Levéltár meglátogatása és a kutatás. Végig néztem Holub József  a Családok Gersei Pethő család (1265-1703) címet viselő cédulagyűjteményét és a vonatkozó Holub József Zala megyei helyiségei a középkorban  című művét. A cédulagyűjteményben a már korábban a XV. -XVI. századból fenmaradt és említett 50 szántói lakosnak a nevét nem találtam. Az említett utóbbi könyvben nincs sem Zalaszántó, sem Szántó helység. Tátika és Vátka elnevezésű helységben pedig nincs az említett 50 lakosnak a neve. Dr. Őriné Bilkei Irén a főlevéltáros is ugyan erre a megállapításra jutott mint én. Az ajánlotta, hogy vegyem fel a kapcsolatot Szatlócki Gáborral. Sajnos hiába tettem meg ezt a hosszú utat. Egyetlen pozítivumként megtudtam, Nagy Árpád édesapjáról Nagy Sándor szakaszvezetőről, hogy 1943. 01.13-án a Don mellett harcokban esett el. 

 

         Leányom, Enikő most április 30-án ballagott a budapesti Szent Margit Gimnáziumból

 

 

sztm.jpg

teen.jpg

május 4.

 fa.gif

Aki múltját nem ismeri, jelenét sem értheti, s így jövője sem lehet..

szentlelek.jpg

                                         Pünkösdi szép gondolat..

Pünkösd hasznát, a Szentlélek áldásait nemcsak az Egyház népe, de az egész embervilág élvezi, mert, ami az emberek fejében, szívében jó, új, szép, okos, az Tőle ered. A Szentlélek adja személyválogatás nélkül hívőnek és nem hívőnek a tehetséget, az adottságok valamelyikét, költőnek, írónak, művésznek az ihletet, tudósnak a megvilágosítást, megromlott emberszívekbe a megbánást, a lelkiismeretet, önző embereknek a szeretetet, örömöt, békességet, türelmet, hűséget, jóságot, szelídséget, tehát olyan kincseket, amelyek nélkül a gazdag, egészséges ember is boldogtalan, de amelyekkel a szegény és beteg is boldognak érezheti magát. (Dr. I. E. esperes)

 

Mióta kell az üres szekérnek kitérni a terhes szekér elől ?

Mátyás király, amikor már nagy király volt, városról falura vándorolt, hogy a maga szemével lásson, a maga fülével halljon. Egyszer a vándorlásban elfáradt az országúton, felkéredzkedett egy szegény paraszt szekerére. A szekéren a búzáját vitte őrletni a szegény parasztember. Felvette jó szívvel a vándort. Megy a szekér csendesen. Egyszer csak szemben közeledik egy hatlovas, fényes hintó, abban ül egy büszke báró. A kocsis rákiált a szegény parasztra.  - Térj ki, paraszt! - De a rongyos vándor, aki a zsákon kucorgott, azt mondta a parasztnak.  - Ne térjen ki, atyámfia! - El is vette a gyeplőt a szegény paraszttól, megállította a szekeret, hogy a paraszt ne térhessen ki. - Mi lesz, hé, nem hallod, hogy térj ki? – már a kocsis emeli az ostort, hogy a nyaka közé suhint a parasztnak. - Hanem a vándor leugrik a szekérről, a báró elé áll, kigombolkozik. Hát a báró majd leesett az ülésről. Ott volt előtte aranyos ruhában Mátyás király. - Először megparancsolom, fogjatok ki két lovat, fogjátok a szegény ember két rossz gebéje elé. Elbírja négy ló is ezt a hintót. A bárónak is le kellett szállni, segíteni a paraszt szekere elé fogni a két gyönyörű paripát. - Most pedig vissza a hintóra! Az parancsolom, hogy a hintó térjen ki, mert üres szekérnek kell a terhes szekér elől kitérni! Akkor lett törvény, hogy üres szekér tér ki a terhes szekér elől. (Magyar népmonda)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 56
Tegnapi: 71
Heti: 56
Havi: 997
Össz.: 264 357

Látogatottság növelés
Oldal: Őseim földjén lépek
Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása - © 2008 - 2017 - szeker.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: magyarország térképe 1600-ban - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »