Múlt-kor(szak)

 

A múlt titkainak a megismerése és feltárása nagyon érdekes dolog számomra, de még érdekesebb lehet ha ebben tevékenyen is részt vehetek. A családtörténeti kutatásnál  számomra most nincs értelemesebb és myugtatóbb szabadidős elfoglaltság a család mellett.

 “Van az emberi szívnek egy halk szavú és előkelő vendége néha, az  Emlékezés.”
 (Bánáti Szohner Sándor)

Hát akkor emlékezzünk....

A következő hetekben a Magyar Országos Levéltárat keresem fel és a meglévő távoli rokonaimat probálom megtalálni.

2009. július 5.

Dédnagyapám, Szekér Vincze testvérének Szekér Lajosnak a leszármazottait telefonon kerestem fel. Nem sok sikerrel jártam. A teljesség igénye nélkül beszéltem Szekér Imre (1905-1950) - Lányi Margit gyermekeivel, Szekér Zita nénivel (Hort) és Szekér Irén nénivel (Szigliget), Szekér József  gyermekeivel, Szekér Teréz nénivel(Zalaszántó), és Szekér Éva nénivel (Enying). Információt nem tudtak adni Szekér Lajosról és kép sem maradt fent az utókor számára.(De azért én még felfogom keresni őket személyesen később,hátha.....)   

Eljött az idő a családtörténeti kutatásban, hogy az események lelassulnak. (sajnos !) A száraz adatok és tények helyett a kétségek, kételyek és különféle problémák jöttek elő a Magyar Országos Levéltárban, legutóbb. Több ugyanazon nevet találtam, a felmenőiméket és más emberekét egyazon időben. Itt kell most ügyesen és pontosan odafigyelni, nehogy tévútra tévedjek. Rájöttem, itt úgy eltudok így menni félre, hogy már szinte lehetetlen visszatérni a helyes és tényszerű útra. (Kárba veszhet az eddigi munkám!?) Nagyon résen kell lenni, hogy egy rossz kézírás vagy rossz adat esetleg egy rossz számtani megoldás ne taszítson végleg a helytelen útirányba.

De hála Istennek, sok szép dolgot is megtudhattam, láthattam. Például az alábbi képen látható Szekér József (28) és Mauz Katalin (23) (proavia-proavus) 1843. február 08-án (Szántón) Zalaszántón kötött házassági bejegyzésüket.  

Szekér József szülei, Szekér Georgius (23) és Takáts Anna (21) 1814. február 02-án kötöttek házasságot Zala-Szántón. Mauz Katalin szülei, Mauz Jozephus (30) és Torma Elisabeta (24) 1814. február 13-án kötöttek házasságot szintén Zala-Szántón. A két házassági bejegyzést is megtaláltam egymás alatt közvetlen, csak egy családnak volt házasságkötése a két időpont között !!! Ilyen a véletlen. A két család gyermekei Szekér József és Mauz Katalin közel 30 év után találkoztak ismét az anyakönyvben is.

Szekér Georgius és Takáts Anna gyermeke Szekér Rozália is, aki 1829. október 08-án született.

Szekér Józsefnek és Mauz Katalinnak is volt egy a szintén Szekér Rozália nevezetü gyermek, aki 1848. január 19-én született.

Sári (Johannes) János és Kultsár Anna gyermeke volt még Sári (Ludovicus) Lajos, aki 1853. július 29-én született. 

Olvasd el: Közmondások, szólások

Ne szaladj olyan szekér után ami nem vesz fel, Akinek a szekerén ülsz, annak a nótáját fújjad, Kifelé áll a szekere rúdja, Nincs oly rakott szekér, melyre még egy villával ne férne, Rossz szekér utat ront, rossz pap hitet ront, Az ördög is Isten szekerét húzza, A szekér első kereke ahová megy, a hátsó kereke is odamegy, Szekér alatt van a teher, nem a szekéren, Gyors szekér az idő, ha lemaradsz, nem vár, Minden szekér dudva, egy köböl búza, Mit számít a göröngyös út, ha ökör és szekér összetart, Bor hajtja a lovat, zab viszi a szekeret, Nincs olyan hatökrös szekér, ami annyit tudjon behordani a kapun, mint amennyit egy rossz gazdasszony a kötényében kihordani ne tudna, Az idő halad a szekér szalad, Most jól fut veled a szekér, Az egy kaszásnyi terület egy szekér szénát hoz, Ördögök szekerén rázodott évekig, Annyi agya van mint egy szekér töknek                

2009. július 12.

Ismét a Magyar Országos Levéltárban 2009. július 15-én Anikóval. A levéltár fülledt hőmérsékleténél és az igen magas páratartalomnál csak az én pulzus számom volt magasabb amiatt, hogy az elkövetkezendő közel 5 órában ismét felfedezhetek régi - új családtagokat.

Meglepetés!! Az alábbi (születési anyakönyv bejegyzés) fénykép tanulsága szerint, dédnagyanyámnak Sári Ilonának  (szül.: 1893. december 31.) volt egy ikertestvére Sári József, aki 1895. május 23-án elhalálozott (gyulladás). (Ezt, sok minden mellett nem tudtam.)

1884. január 27-én kelt egybe Adorján Albert (26) és Bolla Katalin (18) Szántón. Azon a napon kötött Bolla Antal is házasságot.(Lehet, hogy rokonok voltak?) A síremlékük Zalaszánton található, de Bolla (Balla) Katalin bejegyzésnél a nevén kivül, nincs semmi más adat bevésve (!)Különös???? (A Családi sírboltok menü alatt megtalálható)

Adorján Albert és Bolla Katalinnak született egy (Adorján) József nevezetü fia is 1890. április 4-én. Ő volt Nagymamám apukájának (Adorján István) testvére. Adorján József házasságot kötött 1919. február 9-én Sári Annával (Dávid Margit is volt a felesége). A Zalaszántói síremlékek között találtunk egy Adorján József feliratut, aki 1890-1937 között élt. Szerintem ez dédapám testvérének síremléke!(A Családi sírboltok menü alatt megtalálható)

Szekér Józsefnek és Mauz Katalinnak volt egy Szekér Rozália nevü leányuk, aki 1848. január 19-én született. 1868. május 20-án összeházasodott  Nagy József (28) és Szekér Rozália (21). Gyermekeik: 1870 Lóri, 1872 Gáspár és 1884-ben egy iker pár Kornélia és Karolina.  

Polczer Rozi  üknagyanyám 1904. május 3-án halálozott el 53 évesen. Hónapokig rossz nyomon haladtam vele kapcsolatban, mivel a Zala Megyei Levéltár rossz anyakönyvi másolatot küldött meg. Ma már tudom a Magyar Országos Levéltár mikrofilm archivumából, hogy 1850. augusztus 23-án született édesapja Polczer Mihály, édesanyja Vajda Örzse. (Polczer Rozáliának,fia Szekér Bálin(t)d és felesége Kocsis (Bódi) Apolónia síremléket állított 1917-ben, amely a mai napig Zalaszánton a temetőben látható. (A Családi sírboltok menü alatt megtalálható)

 

Ismét a Magyar Országos Levéltárban 2009. július 27-én. Nagyon meleg van, de ismét izgalommal nyúlok a már megszokott mikrófilmekhez. A terem már ismerősként befogad magába. Tudja a mástól ellopott órákat csak jó dolgokra fordítom.   Megtaláltam Poczer Rozália férjének Szekér Jánosnak a halotti bejegyzését. 1891. február 10-én, 46 évesen a tüdővész (tuberkolozis, tbc) vitte el. Ö volt Dédnagyapám Szekér Vince édesapja. Szekér János és Polczer Rozáliának volt egy leányuk is Rozália, aki 1874. április 18-án 1 éves korában halálozott el himlőben.

Olvasd el: tüdővész

Morbus Hungaricusnak nevezték a múlt században a tüdővészt, mivel szinte a teljes lakosságban kimutatható volt a fertőzés.Krónikus gyulladásos betegség, a mycobacterium tuberculosis okozza. A tüdőszövet roncsolódik a cseppfertőzéssel terjedő betegségben. Nagyszüleink korában még mindenkimegkapta ezt a betegséget. Gyakran tünetmentesen zajlik le, ha vannak tünetek, akkor azok enyhék: fáradékonyság, levertségérzés. Az előrehaladott betegségnél légszomj, magas láz is jelentkezhet. A betegségre gyakran fény sem derül, mert a betegek jelentős része magától meggyógyul. ikus gyulladásos betegség, a mycobacterium tuberculosis okozza. A tüdőszövet roncsolódik a cseppfertőzéssel terjedő betegségben. Nagyszüleink korában még mindenkimegkapta ezt a betegséget. Gyakran tünetmentesen zajlik le, ha vannak tünetek, akkor azok enyhék: fáradékonyság, levertségérzés. Az előrehaladott betegségnél légszomj, magas láz is jelentkezhet. A betegségre gyakran fény sem derül, mert a betegek jelentős része magától meggyógyul.

Kultsár Anna, Sári János (proavia-proavus) felesége 1894. január 13-án halálozott el 75 éves korában végelgyengülésben.  Megtaláltam még Szekér Georgius és Torma Elisabetha szüleit és születésének dátumát (Franciscus Szekér, Anna Éri, Joannes Torma, Kígyós Elisabetha) de a dátumok egy kicsit eltérnek, így a házasságkötési bejegyzésnél ismét ellenőriznem kell az időpontokat. 

augusztus 2. (nyári szünet)

Nagymamámat (Adorján Margit) régen és most is Zalaszántón ángyinak szólították vagy így emlékeznek rá. Én nem tudtam,hogy ezt mire véljem, nem tudtam ez mit jelent, most már tudom, hogy ez egy rokonságbeli fokozat.

Ángy: a családba vagy a közeli rokonságba tartozó vér szerinti férfirokon felesége. Pl. ángy az apai nagybácsi felesége, a férfitestvér felesége. Ha a rokonsági kapcsolatok kiterjedtek, és azt erősen tartják, akkor a vér szerinti, apaági fel- és lemenő összes férfirokonok feleségeit általában ángynak szólítják. Az ángy kifejezést az ego a nőrokon korának, rokoni fokozatának megfelelően jelzővel vagy kicsinyítő képzővel kibővítheti. Pl. apai férfitestvérének felesége lehet öregángy, ángyi néni, nagyángy, vagy a fiatalabb férfitestvér felesége lehet: kisángyi, ángyika stb. Az ángy szónak népnyelvi változatai: ángyó , ángyos , ángyóka , ángya, gyángyi  , gyángyia. – Irod. Bodrogi Tibor: A magyar rokonsági terminológia vizsgálatának néhány kérdése (Műveltség és Hagyomány, 1961).

2009. augusztus 30. Ismét a Magyar Országos Levéltárba megyek a jövő héten. Több kérdés is felmerült bennem. A Víd Győzőnél  (n. Paulin Mária fia) megtalált képet több független emberrel és rokonnal is megnézettem. Mindenki azt mondta, hogy a képen látható nő megegyezik vagy nagyon hasonlít a már ismert 1914-ben készült Adorján Istvánnal készült fotón látható Sári Ilonával. De nekem több, bizonyosság kell! Megszerzem.

A kép közepén Sabjanics Mári néni látható(!), balján első gyermeke Sári Terézia (1888 -   ). Sajnos üknagyanyámról nem tudom, hogy hol és mikor született, talán 1874-ben született, de akkor 14 évesen szülte Teréziát? Ez kizárva. A családi sírbolt menű alatt található síremléken az látható, hogy 1932-ben halálozott el 58 évesen!!!!  Lehet, hogy még sem jó a születési dátum?   

Vindornyaszőlősön abban az években nem születhetett Mári néni, mert beszéltem a helyi plébános atyával Kovács Sándorral, aki nagyon segítőkész volt és megnézte a vonatkozó anyakönyvekben.Tudomásom szerint a Sabjanicsok Vindornyaszőlősből származnak és innen kerültek el a környező településekre. Több Sabjaniccsal is beszéltem és volt aki azt mondta, hogy a Sabjanicsok Lendváról jöttek még nagyon-nagyon rég. 

(Lendva Község Szlovénia legkeletibb csücskében fekszik, alig néhány kilométernyi távolságra a szlovén-magyar és a szlovén-horvát államhatártól. Szlovének, magyarok és más nemzetiségűek is élnek itt. A nemzetiségileg vegyesen lakott területen a szlovén nyelv mellet a magyar is hivatalos nyelv.)

Írtam Dr. Márfi Gyula érsek Atyának (Veszprémi Főegyházmegye), hogy engedélyezze a Zalaszántói és a vonzáskörzethez tartozó plébániákon található eredeti anyakönyvekben történő betekintést. Várom a választ.

Amennyiben betekintést nyerek sok mindenre fényderülhet talán az elöbbire is. Kicsit türelmetlen is vagyok már, a fénykép tudatában. De megközelítem máshonnan a kérdést, Sári Terézia oldaláról. Talán még megismerhetek élő leszármazottakat és kaphatok fényképes bizonyosságot. Valamint a Paulin Gyula oldalt is megnézem jobban, ott is kell valamilyen nyomnak lennie. (nyomnak..., gratulálok!)

2 csodálatos napot töltöttem a  Magyar Országos Levéltárban. Képek feltöltés alatt a felmenők anyakönyvében menű alatt. Többit a "Gyökerek..." menü alatt.   

szeptember 6. (45. őszt megérvén)      

Oldal: Múlt-kor(szak)
Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása - © 2008 - 2024 - szeker.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat