Népességrobbanás

Mária Terézia 1745. december 8-án kiadott királyi pátense alapján elrendeli a canonica visitatiókat a történelmi Zala megyének a veszprémi római katolikus püspökség fennhatósága alá tartozó területén, amely gyakorlatban 1745-1771. év közötti időben történik meg. A rovatolt latin nyelvű népesség összeírásokból megállapítható, hogy az összeírók főesperes-helyettesek illetőleg plébánosok. Egyik legnagyobb probléma az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben, hogy ellentmondás van több esetben a szülő és a gyermek életkora között. Szántó településhez 4 forrás az 1746.évi népesség összeírás, az 1748. évi kánoni jegyzőkönyv, az 1757. évi népesség összeírás és az 1771.évi népesség összeírás adta az alapot. Ördögh Ferenc szerző a Veszprémi Püspöki Levéltárban található forrásokból rendezte és kovácsolta össze átláthatóvá a több kötetes könyvsorozatot    b e t ű h ű e n,   amely tartalmazza a népesség összeírásokat és kánoni látogatási jegyzőkönyveket, amelyből az alábbi részletek is származnak..

 

1746. év

      116. Szántó

Possessio Szánto mater

Hospites Incolae: Proles: Aetas: Servi et Ancillae.*

|21. Martinus Szakonyi; Elisabetha Szekér; pls: Franciscus 13; Catharina10; Elisabetha 4 |...

|108. Lucas Szekér; Cath[arin]a Furján; pls: Petrus 16; Franciscus 13; Georgius 11; Bendictus9|

|109. Michael Szekér; Cath[arin]a Béres; pls: Catharina 1..| 111. Martinus Szekér; Catharina Borbás; pls: Benedictus 20 | ..

Magyarázat/ pls.: proles, gyermekek   

*(az összeíró nem sorszámozta meg a házakat, csupán vízszintes vonallal különítette el őket.)

 Conscriptio animarum Disctrictus Keszthelyiensis

150 családot és részcsaládot mindösszesen: 625 lelket számlált az összeíró Szántón a népesség összeírás alkalmával, ami kb. 630 lelket tehetett ki a valóságban. Ebből 4 családban volt 10 Szekér nevezetű, vagy is.. Szekér családnévvel az alábbi személyek éltek biztosan az írások szerint ebben az évben a településen:

1.      Szekér Erzsébet (Elisabetha)

2.      Szekér Lukács (Lucas)  

3.      Szekér Péter (Petrus) 16 éves

4.      Szekér Ferenc (Franciscus) 13 éves

5.      Szekér György (Georgius) 11 éves

6.      Szekér Benedek (Benedictus) 9 éves

7.      Szekér Mihály (Michael)

8.      Szekér Katalin (Catharina) 1 éves

9.      Szekér Márton (Martinus) 10.  Szekér Benedek (Benedictus) 20 éves           

Elmélkedés: a.) Szekér Lukács egyik gyermeke még nagy valószínűséggel a 109. sorszám alatt található Szekér Mihály, gondolom nem hiába írta így egymást követően az összeíró a két Szekér családot. Talán egymás mellett éltek talán egy kenyéren illetve egy házban laktak. Szekér Lukács menye lehetett így Béres Katalin és egyik unokája lehetett a kis Szekér Katalin.[Szekér Lukács 3 gyermeke nem szerepel az összeírásban, Szekér Katalin (1739-1760, Szekér Márton 1743- ?) és Szekér Martin 1736- ?), talán az utóbbiak 1746 előtt haláloztak el !]

b.) Szekér Márton, feltehetően azonos az 1715. évi összeírásban egyetlen Szekér családnévvel szereplő telkes jobbággyal. Fia a 20 éves Szekér Benedek, feltehetően a későbbi 1780-1781. évben már említett település hegybírája. A 21. sorszám második tagjaként említett Szekér Erzsébet, Szekér Márton korábbi leánygyermeke lehet.

c.) Szekér Márton és Szekér Lukács kapcsolatát már korábban feszegettem. Nagy a valószínűsége, hogy az 1715. évben szereplő Szekér Márton, Szekér Lukács idősebb testvére volt. Szekér Lukács azért sem szerepelhetett az 1715. évi összeírásban, mert még fiatal, nem adóköteles személy lehetett. A szoros rokoni kapcsolat biztos. A XVII. század már említett viszontagságai miatt bizonyos, hogy csak 1 vagy 2 Szekér család vészelhette át a sötét török időket. A férfiágon lehet, hogy 2 család lépett át az 1700-as évekbe. Én azonban 1 családot gondolok biztosan, hiszen nagy volt a gyermekhalandóság, nagy volt az éhezés és sok volt a járvány.1 Szekér család biztosan túlélhetett minden megpróbáltatást. Ezek alapján gondolom én, hogy ők testvérek lehettek egy közös ősünktől egy Szekér apától.

1748. év

      Numerus Hospitum, Nomina Hospitum totiusq[ve] Famíliae Domesticae; Eorum Aetas; Confessi et Confessionis Capaces; Confessionis incapaces; Confirmati; Vidui et Viduae, Celibes et  Puberes; Disparis Religionis homines.

|16. Martinus Szakonyi 45 c; Elisabetha Szekér 35 c; fi: Fran[cis]cus 14 c, pub; Catharina 9 c

|82. Lucas Szekér 97 c, cf; Catharina Furjan 70 c, cfa; fi: Michael 23 c, cf, pub; Petrus 20 c, cf, pub

|83. Martinus Szekér 80 c, cf; Catharina Büki 42 c, cfa; f: Benedictus 22 c, cf, pub|      

Magyarázat/c: confessus, confessa, gyónó férfi vagy nő,  fi:filii, fiai,  pub:pubes, serdült fiú, leány ritkán nőtlen,, cf:confirmátus, megbérmált férfi,,cfa: confirmata, megbérmált nő,,f: filius, fia,,  

                                                                              Visitatio Canonica Disctrictus Keszthelyiensis

107 családot regisztrált az összeíró magával együtt Szántón a kánoni látogatási jegyzőkönyvben. Ebből 3 családban volt 6 Szekér nevezetű, vagy is.. Szekér családnévvel az alábbi személyek éltek biztosan az írások szerint ebben az évben a településen:

1. Szekér Erzsébet (Elisabetha) 35 éves

2. Szekér Lukács (Lucas) 97(!) éves

3. Szekér Mihály (Michael) 23 éves

4. Szekér Péter (Petrus) 20 éves

5. Szekér Márton (Martinus) 80 éves

6. Szekér Benedek (Benedictus) 22 éves   

Elmélkedés: a.) Az 1746. évi összeírás követően 4 fő hiányzik a Szekér nevűek közül. Szekér Lukács 3 fia Ferenc, György és Benedek (! )eltűnt a felsorolásból és továbbra sincs ott a még biztosan élt leánya Szekér Katalin (1739-1760). Fiai Szekér Márton (1743- ?) és Szekér Martin (1736- ?) valóban lehet, hogy már elhaláloztak. De fiaként emlegetik Szekér Mihály 23 éves nőtlent. Ezzel együtt eltűnt az előző felsorolásból szereplő nős Szekér Mihály és felesége Béres Katalin és gyermekük Szekér Katalin. Lehet, hogy Szekér Lukács Mihály nevű fia és Béres Katalin férje nem egy és ugyanaz? Most már elbizonytalanodtam egy kicsit… Az életkor meghatározáshoz két adatot fűzök, Szekér Lukács a valóságban 60 év körüli, Furján Katalin 50 év körülivolt.

b.) A Szekér Márton előző jegyzékében szereplő felesége Borbás Katalin már nem szerepel benne, gondolom elhalálozott. Valószínű második felesége Büki Katalin, amit a korkülönbség is megerősíthet, igaz Szekér Márton 80 évét nem lehet még viszonyítási alapnak sem elfogadni.

 A jegyzőkönyvet Horváth Ádám volt luteránus készítette 1748. január 13-án. Az most már bizonyos a felvett adatok valóban csak tájékoztató jellegűek és nem teljesen pontosak.

 

Az 1720 -1746 között eltelt ¼ század (26 év) alatt ugrásszerűen megnőtt Szántó népessége. A népszaporulat igen magassá válik a század közepére. Nem ritka a családokban a 6-8 gyermek, igaz magas a gyermekhalandóság is. A népesség nagyobb arányú növekedéshez hozzájárult a Szántóra kisebb mértékben telepített vagy telepedett morva, német (sváb?) katolikus családok (pl.Smausz (Smauz), Stucz, Gut(t)man, Achsperger, Graff, Richter, Gujtmon(n), Turner, 1746-ig, Hasmon, Kránicz, Bossok, Filitas, Kloz, Groff, Rezler, Krajczár, Hagner, Mencell, Pesler, Lithmer, Guitmon családnévvel), amelyek első hulláma az 1720 utáni évekre, a második hulláma, 1734. év körül datálható. Az, hogy a telepítések a kamara vagy a helyi akkori földbirtokosok vagy a Veszprém egyházmegye szervezte meg, még nem ismeretes számomra, de az utóbbi kettő inkább elképzelhető. (Remélem, találok telepítési szerződéseket) Szántón a morva-német telepesek (új polgárok) nem csak saját maguk között hanem vegyes házasságban is éltek, szabadmenetelűként és így a telepítési szerződésnek megfelelően 3 éven keresztül, minden közadó fizetéstől mentesek voltak cserébe a házépítésért és a föld termővé tételéért. >  a későbbi árendások 

Olvastam….1689. évben megjelent az a királyi telepítési rendelet, amely a telepítés feltételeit és módozatait szabályozta. Ennek irányítására hívták életre a királyi Újszerzeményi Bizottságot (Neoacquistica Commissio), amely a gazdasági szükségből egyúttal politikai tőkét is akart kovácsolni, arra számítva, hogy a katolikus német telepesek eleve a dinasztia támaszai lesznek a kuruckodó, Habsburg-ellenes magyar nemességgel szemben. A német telepesek mellett szólt még az is, hogy többnyire fejlettebb mezőgazdasági módszerek birtokában voltak, mint a hazai lakosság. A telepítési akció, három nagy szakaszban, lényegében az egész XVIII. századot átfogta. A telepítést a nagybirtokosok és az egyház végezte Zala megyében.

Abból az időből egy dokumentum részlet a família életéből: A Festetics család birtok levelezésének P 275 64. csomójából 1750. év táján egy összeírás Szántón.

Szekér Lukács által használt termő földjein, Szekér rét mellett 6 kereszt (x) rozs, a kert alatt 6 x búza, (Vindornya) Lak előtt 1 x rozs, az után 8 x rozs... stb teremhetett. Alatta fia Szekér Péter szerepel)

 

 március 1-2.

 

(Ma 2 éve kezdtem hozzá a család és helytörténeti kutatásnak. Az eltelt időben sokkal több öröm és pozitív élmény ért, mint negatív. Több érdekes és szomorú dolgot tudtam a famíliával kapcsolatban, amelyet ezen a honlapon tudtam megosztani a távoli és közeli családtagok minden ma élő tagjával. Remélem másnak is tudtam újat és hitelest talán példa értékűt mutatni valamint egy kis örömet okozni. (Ezt fogalmaztam meg az egyik célként az elején.) Zalaszántó eddig feltárt igaz történelme nagyon változatos, hol viszontagságos és megrázó, hol élményekben gazdagon elbűvölő. Egy biztos a Szekér család mindennapi élete szervesen együtt haladt Zalaszántó történelmi időkerekével és ezen a lezúduló évszázadok sem tudtak változtatni csak még szorosabbá fonták össze a kapcsolatot, a valamikori valóságos láncok és újkori képzeletbeli családi kötelékek.)  (szit)        

Oldal: Népességrobbanás
Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása - © 2008 - 2024 - szeker.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat