Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása

“Sine praeteritis futura nulla" „A múltnak kútja, a jövőnek titka van és a jelen az egyetlen, amit te alakítasz!”

Adorján István dédnagyapám

Megvan a dédapám Adorján István nevéről is pontosítás. Sokáig úgy tudtam, hogy őt Adorján Józsefnek hívják, mível ezt a nevet mondta édesapám és keresztapám is.  

A Zalaszántói Anyakönyvezető  utánna nézett és pontosította, hogy dédapámnak István volt a kereszt neve (Ő volt nagyanyám Adorján Margít édesapja). Ezt követően tudtam pontosan beazonosítani a nevét fent a világháborús hősi halottak emléke között. (Ki az a Szekér Gyula és Szekér József ???)

Még próbálok dédapámról további  adatot beszerezni.

  osztrak-magyar_cimertabla.jpg

 

Olvasd el: Az átélt háborús kor hangulatát idézi az 1916-ban írodott  a Halál közelében című vers részlete Bányai Kornéltól

...
Itt jár a halál. Kopogását hallom...
Drótok fölött s a puszta árokparton
kiömlött vérnek meleg gőze száll...
A sziveket dübörgő veréssel
acéllá kovácsolja a halál... –

Hiába, én már mindent elfeledtem!
Sötét árkoknak sáros rabja lettem!
Csak állok s csendben valamire várok...
Kip... kop... kip... kop...
Golyók kopognak mellettem
és zajong az árok... 

24021295.jpg

 

 Megjött a válasz a Zalaszántói Körjegyzőség Anyakönyvezetőjétől:

Szekér Ferenc: az Én általam közölt adatnál több nem áll rendelkezésükre, a születési adatok megegyeznek.

Szekér Mária: szül. 1898.dec.16. , a szülők neve megegyezik.      

Szekér Rozália: 1908.jan. 03., a szülők neve megegyezik.   

Szekér Vince: 1870-1949, anyja: Polczer Rozália,a szülők neve megegyezik.

Szekér Kálmán: a közölt születési adat megtalálható az anyakönyvben.   

Dencs Anna: született 1891.nov.4. Rezi.

Szekér Kálmánné született: Adorján Margit, Anyja neve: Sári Ilona, meghalt 1990-ben.

 

 

A Zala Megyei Levéltár is megküldte a válaszát: Szekér Bálintról és Sabjanics Máriról nem volt adat . (Nem jó a születési dátum)

Szekér Lajos 1877.05.26-án születt Szántón.(A temetőben találtam egy Szekér Lajos  sírfeliratot, aki 1939-ben halálozott el 61 évesen és felesége Nagy Mária volt).Lehet, hogy ő az?! Sári József édesanyja Kulcsár vagy Kalmár Anna, édesapja Sári Johannes volt. (A latin Johannes magyar megfelelője János)

 

A Zalaszántói Körjegyzőségtől megtudtam, hogy dédapámat 1923-ban halottá nyilvánították, akkor 38 éves volt. (?)

A Zala Megyei Levéltár tájékoztatott pontosan, hogy a zalaszántói születési anyakönyvben szereplő utólagos bejegyzés szerint a Keszthelyi Királyi Járásbíróságnak 1923. február 26-án Pk. 3380/3/1922. sz. végzésével holtnak nyilvánították Adorján Istvánt.

További megkereséseket küldtem el.

Külföldi segítséget is igénybe vettem,  de a Adorján István első világháborús sorsával kapcsolatban sajnálattal  közölték, hogy a bécsi Kriegsarchiv több milliós, ennek ellenére igen hiányos és gyakran pontatlanul felvett veszteségi kartonsorozataiban sajnos nem sikerült dédapám nyomára bukkanniuk. 

 

(Most már tudom miért volt nagyanyám és Annus néni között 16 év korkülönbség.)

 

Adorján Istvánnak (dédapámnak) volt egy testvére is Adorján József. Ő Balatonkeresztúron és Kéthelyen élt feleségével Dávid Margittal. Adorján Ilona leányuk 1930-ban született és 1975-ben halálozott el Balatonújlakon. Férje Horváth Lajos volt.

Ez utobbi információt a Balatonkeresztúr-Balatonberény Körjegyzőség Anyakönyvezetőjétől tudtam meg.

   

Frissítve május 28.

 

Olvasd el: PÜNKÖSD

 

Pünkösd ünnepét (Húsvét követő 50. napon)  a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele utána Szentlélek leszállt az apostolokra.Az 50 nap a zsidó vallásból ered. Ők ünnepelték a Pészach utáni ötvenedik az aratás, az első gyümölcsök, majd később a Tízparancsolat adományozásának ünnepét.

A magyar pünkösdi szokásokban a keresztény szokások keveredtek az ősi, pogány szokásokkal, a már meglévő pogány hagyományokra épültek rá a keresztény elemek, és olvadtak össze egy ünneppé. Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepelték pünkösdöt. Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek. Majd lángnyelvek jelentek meg, melyet szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre: megteltek Szentlélekkel. Ezután különféle nyelveken kezdtek el beszélni, ahogy a Lélek adta neki, hogy szóljanak. A Jeruzsálemben tartózkodók meglepve tapasztalták, hogy amit az apostolok mondanak, ki-ki a maga nyelvén megérti. Előállott Szent Péter és prédikálni kezdett. Sokan megértették beszédét, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is. A középkorban a Szentlélek eljövetelét megelőző szél zúgását kürtökkel, harsonákkal utánozták. A lángnyelveket égő kócok jelképezték, melyeket a templom padlásáról eresztettek alá a hívek közé.

 

spiritus_sancti.jpg 

 

 

Frissítve május 30. 

 

 

2009. június 15-én Zalaszántóra utazunk, hogy a helyben végezzük a családtörténeti kutatást.  Remélem sok fontos adattal, anekdotával és élménnyel leszünk gazdagabbak. Sok fotót készítek, amelyeket felhelyezek majd.

 

Látnivalók: Rezi vára, Tátika várrom, Sümeg vára,Stupa.


Rezi vára:A Balaton-felvidéki végvárak sorába tartozott a XIV. században épült.
A Keszthelyi hegység nyugati részén, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park
 határán, Keszthely, Hévíz, Zalaszántó körzetében fekszik. Mára a lakótorony falaés a várfal helyreállitott maradványai láthatók. A vonzó kultúrával rendelkező térség, az eredeti táj, az érintetlen természet sok élménnyel várja a pihenni vágyoA Balaton-felvidéki végvárak sorába tartozott a XIV. században épült. A Keszthelyi hegység nyugati részén, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park
határán, Keszthely, Hévíz, Zalaszántó körzetében fekszik. Mára a lakótorony falaés a várfal helyreállitott maradványai láthatók. A vonzó kultúrával rendelkező térség, az eredeti táj, az érintetlen természet sok élménnyel várja a pihenni vágyokat.

 

Tátika várrom: Egy 412 méter magas vulkáni kúpon állnak Tátika várának romjai. A belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú vár a XVIII. században rommá lett, de az elmúlt évek rekonsturkciója nyomán egyre több látszik a falakból. Zalaszántó a Keszthelyi-hegység közepén, a Keszthely–Sümeg út mellett fekszik. A településről további utak futnak Rezi, Várvölgy és Vindornyalakon át Vindornyaszőlős felé. A község Keszthelyről és Sümegről kiválóan megközelíthető autóbusszal.

 

Zalaszántó: Itt található Európa legnagyobb buddhista szentélye, a stupa. A Kovács-hegyi bazaltfolyosó természetvédelmi oltalom alatt áll. A község határában a Tátika-hegy csúcsán van Tátika várának romja.

Sümegi vár: A vár már a XIII. század közepe táján megépülhetett, hiszen IV. Béla király lakott benne egy ideig a tatárjárás idején. A következő századok alatt folyamatosan bővítették. Ma a legjobb állapotban lévő magyarországi vár. A Dunántúl egyik legjelentősebb vára. Mai formáját a XVI. században nyerte. Jelenleg múzeumként műkődik, illetve várjátékok helyszíne.

 

Frissítve június 10.

 

Eltelt sajnos a ZALAI 4 nap (hétfő-csütörtök) és örömömre nem nyomtalanul. Sok érdekességet, finom ételeket, régi és új  ismerősöket, segítőkész embereket, elutasító lelkipásztorokat, fényképeket, vadregényes erdőket, várromot,  csodálatos felhőket, távoli és közeli rokonokat, régiségeket, csodálatos tájakat, "új" családi sírokat, régi emlékeket és megvalósult álmokat találtam és  láttam.

 

 

Jártunk feleségemmel (Szekér) Anikóval a Rezi várban, Zalaszántón, Karmacson, Sümegcsehin, Sümegprágán, Bazsin, Várvölgyön, Hévízen és Keszthelyen. 

 

 

Az utazásunk során találkoztunk és beszélgettünk Zalaszántón többek között Szekér Manci nénivel (81 éves), Szekér Kati nénivel, Szekér Károlynéval, Kupovics Jenő bácsival (88 éves), Szekér Istvánnéval (Rozi nénivel) (91 éves ), Sümegcsehin Sabjanics Józsefné (Piroska nénivel), Bazsin Sabjanics Aranka nénivel, Sümegprágán Némethnével,  Várvölgyön Emánuel tiszteletessel, Keszthelyen Nagy Árpáddal, Szi Márton Erzsébettel, valamint több Polgármesteri Hivatalban az ottani dolgozokkal és telefonon több  rokonnal és más emberekkel.

 

Többségében segítőkész volt mindenki, aki meg nem azt vigye el a kánya. Mondják  ezt itt Zalában. Na ezt azért én nem így gondolom teljesen.

 

 .................................................................................................................................................

Na de ne ugorjunk ennyit előre.  

 

Még elöző pénteken jártam ismét a Magyar Országos Levéltárban a Bécsi úton. Kutattam a nevek között és ellenőríztem az adatokat,  hála a már említett mikrofilmeknek. (Csak később tudtam meg Zalában igazán, hogy milyen jó is, hogy  a mikrofilmeken szereplő adatok publikusak. Hála a Mormon egyháznak) Új  fontos családi adatokat szereztem be. Az eltelt közel 6 óra alatt teljesen kikapcsoladtam és teljesen elfelejtettem a mindennapok problémáit. Most már ismerős volt a terem hangulata, a "kincsvadászok" csillogó szemei és később a sok ismeretlen de közeli családtag életének mozzanatai.    

 

Új adatok: Szekér József és Mauz Katalin esküvője 1843. 02. 08.

gyermeke: Szekér Elisabeta született  Szántó, 1853. 04.19.

                  Szekér József született Szántó, 1815. 09.18.

testvére:   Szekér Barbara született 1821. 03.27.

szülei:       Szekér Georgius (György) és Takáts Anna 

 

                  Mauz Katalin  született Szántó,  1818. 05. 28.

testvére:    Mauz Elisabeta 1820. 11. 17.

szülei:        Mauz Joseph és Torma Elisabeta

 

                  Sári Josephus anyjaneve Kultsár Anna

 

                  Szekér János és Polczer Rozi

gyermekei: Szekér Rozi született  Szántó, 1873. 05. 26.

                  Szekér Bálint született Szántó, 1882. 02.13.

 

                  Adorján István és Sári Ilona 1912. 05. 25-én házasodtak

                  Paulin Gyula és Sári Ilona 1924. 03.22-én házasodtak

 

                  Adorján István szülei Adorján Albert és Bolla Katalin

 

 

Most sem jutott sok idő a kutatásra, de már így  is hasznosabban telt, mint az első alkalomma. Alig várom, hogy ismét eljöjjek ide a múlt egyik történelmi emlékmúzeumába.   

 

 

 

A zalaszántói temetőben májusban megismert  Szekér Ferenc által megadott adatok:

 

Nagyszülei: Szekér Bálint  Zalaszántó, 1880-1929,  Kocsis Apollónia 1888-1960.

 

Szekér Lajos

Szekér József

 

 

Szekér Lajos 1909-1969, Benkő Teréz , Zalaszántó 1911.03.21-1971.10.09 gyerekei:.

Szekér Nándor

Szekér József

Szekér  Lajos

Szekér János

Szekér Ferenc

Szekér József  meghalt 13 évesen

 

Szekér Ernő gyerekei:

Szekér Viktor meghalt

Szekér Ernő meghalt,

Szekér Károly meghalt, 

Szekér István meghalt.

 

 

 

 De térjünk vissza Zalához.

 

 

 

 

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 32
Tegnapi: 25
Heti: 247
Havi: 970
Össz.: 267 546

Látogatottság növelés
Oldal: Kutatás mélyebben
Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása - © 2008 - 2017 - szeker.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: magyarország térképe 1600-ban - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »