Úton hazafelé...
Úton hazafelé többé már nem nézek hátra
Előre visznek a gondolataim a Zalaszántói csodába
Szívem boldogan kalapál, gondolatom szabadon száll
Hív az ősi család, a Természet az örök varázs és az elmúlás...
február 27.
Eltelt 1 kerek esztendő. Március (Bőjtmás) havának 2. napja. Pont 1 éve kezdtem hozzá, hogy feldolgozzam a családom édesapai ágát. Mesés 1 év telt el. Volt részem többek között örömben és bánatban, feszültségben és nyugalomban, nevetésben és könnyekben, napsütésben és felhőkben, meglepetésben és meglepődésben, melegbe és hidegbe, pihenésben és fáradtságban, ünnepben és temetésben. Rengeteg dolgot megtudtam, rengeteg dolgot megtudthattam volna és rengeteg dolgot soha nem fogok megtudni. Köszönöm mindenkinek a segítségét aki részese volt ennek az eltelt szép 1 évnek. Külön köszönöm drága feleségemnek Anikónak a sok-sok segítségét, türelmet, melegséget és boldogságot.
Hozzá jutottam Szatlócki Gábor: A Tátika vár históriája A Gersei Pethő család és tátikai váruradalmuk története című műhöz. Ezt tanulmányozom és sok érdekes dolgot tudtam meg a könyvből Szántóról is.
március 2.
Végre megint ott vagyok, ahol teljesen kitudom magam pihenni és eltudom felejteni a hétköznapok problémáit és még a régi világba is bepillantást nyerhetek a születési, halotti, házassági anyakönyvek segítségével. A levéltárban most az A 3655 és 3636 számú (Kisgörbő) anyakönyvek mikrofilmjeiben kutakodtam. Alaposan átvizsgáltam a neveket és adatokat.Összefüggéseket, rendszert kerestem bennük.Több adatból kiszűrve megtudtam:
Adorján ág: Süslecz Terézia (Trézsi) Szőlős (Vindornyaszőlős) 54., 1833.11.05-én született, édesapja.: Süsletz János, édesanyja.: Rumi Erzsébet. (Ő volt Sabjánics József második felesége, Sabjanics Mári (1863) néném szülei. Süslecz Terézia (ősnagyanyám) 1864. 09. 30-án halt meg sorvadásban 28 éves korában.Mári néném korán elveszítette édesanyját. A Süsletz, Süslecz nem elírás így szerepel.)
Sabjanics József (ősapám) első feleségéről is megtudtam egy-két dolgot.Süslecz Anna Szőlős, (Vindornyaszőlős) 48., 1838.01.18-án született.Édesapja.: Süslecz János, édesanyja.: Föföchi Júlia. 1855. 02.04-én kötött házasságát követően még abban az évben halt meg szintén cholerában.
A Zala megyei jobbágy családtörténeti kutatáshoz
A nem nemesi családok esetében sok adat kihámozható a különböző adó- és lélekösszeírásokból, népszámlálásokból. Az országos összeírások vármegyei példányai csak csonkán vagy egyáltalán nem maradtak fenn. Az 1696., 1715. és 1720. évi országos összeírásokat a Veszprém Megyei Levéltár könyv formájában megjelentette. Az 1828-as regnicolaris összeírás mikrofilmen kutatható (VeML XV.15). Az Országos Levéltárban található az urbáriumok kamarai példánya, amely teljesebb, illetve kiegészíti a Veszprém Megyei Levéltárban őrzött iratokat. Másolata megvan mikrofilmen (XV.15, 28–35. tekercs), mely tartalmazza az egykori Zala megyei községeket is. (Az egyes községek urbáriumait levéltárunk hamarosan könyv formájában is megjelenteti.)
március 6-7.
Emlékezzünk az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc Zalaszántó hős honvédeire
március 15.
Tavasz
Tél vége, tavasz eleje. Ismét a csodálatos és mindig újat adó Zalaszántó felé vesszük az útirányt. Új irányként a Zalaszántótól észak-nyugatra található Vindornyaszőlőst is meglátogatjuk, ahol Sabjanics Mári néném született.
Megérkezésünk után találkoztunk Szekér Kati (Somogyi Györgyné) nénivel.Később még sokat beszélgettünk vele és Gyuri bácsival (láncfűrész). Dédnagyapámnak,Szekér Vinczének többek között volt egy Szekér Ernő (1875.01.13. - 1954) nevezetü testvére. Neki volt egy Szekér Viktor nevezetü fia is. Kati néni, Szekér Viktor leánya.
A fenti rossz minőségű és tudomásom szerint egyetlen fennmaradt képen, amely valószinűleg 1935-ben készült, balra Szekér Viktor, középen fia a 3 év körüli Szekér Ernő, leánya az 1 év körüli Szekér Katalin és jobbra felesége, Czibor Margit látható.
Szekér ág: Szekér Viktor született Szántón, 1904-ben, meghalt ugyanott 1939-ben.Felesége Czibor Margit 1909-ben született és 1993-ban halálozott el. Szekér Katalin született Szántón, 1934. 04.15-én. Férje Somogyi György. Szekér Károly született Szántón, 1937. 11. 22-én és 2003-ban halálozott el. Felesége, Lémont Katalin született Rezin, 1947-ben. Szekér Ernő született Szántón, 1932. 08. 18-án, elhalálozott 2002-ben.Szekér Kati néni gyermekeik: Somogyi Ferenc (unoka: Somogyi Ágnes) és Somogyi Márta (Tóthné).
Szekér Ernőnek (1875.01.13 - 1954) volt egy Szekér István nevezetü fia is.Szekér István született Szántón, 1915-ben, elhalálozott ugyanott 1983-ban. Felesége Keller Rozália született Rezin, 1917-ben. Gyermekeik: Szekér Mária (Lutár Ferencné), Szekér Aranka, Szekér Anna és Szekér Erzsébet.
A temetőben találtunk ismét családi sírokat.(Feltöltés alatt a családi sírboltoknál) A már ismert, de még személyesen nem látott és ismert rokonok sírjánál elhelyeztünk egy kis információs lapot a még élő családtagoknak. (Remélem valaki felveszi majd a kapcsolatot velünk.)
Dédnagyapám Szekér Vincze másik testvére volt Szekér Lajos (1877. 05.26. - 1939. 04.01.) Neki volt tudomásom szerint három felesége.
1. ?
2. Tégla Rozália
3. Nagy Mária.
Egyik fiának Szekér Józsefnek a leányával Szekér Teri nénivel beszélgettem és férjével Novák Feri bácsival. Szekér Teréz, Zalaszántón született 1953. 04. 19-én. Férje Novák Ferenc Budapesten született 1952. 08.10-én. Sajnos sem Szekér Józsefről, sem Szekér Lajosról nem tudtak hasznos információt adni.Kedvesen fogadtak és jól elbeszélgettünk, de el kellett köszönnünk, de nem búcsuztunk el végleg ....
Ezt követően felmentünk a szépséges Derékhegyre, ahol ismét rabul ejtett a zalai vadregényes táj, amelyben érződött a lezúduló századok súlyos lehelete, a tavasz üde frissessége, a szél ráncokat barázdáló ereje és a jövőnk rejtélyes szivárványa.(Elkezdtünk keresgélni !!)
Irány Vindornyaszőlős!