Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása

“Sine praeteritis futura nulla" „A múltnak kútja, a jövőnek titka van és a jelen az egyetlen, amit te alakítasz!”

  Antik világban új elemek

aratas_elotti_derek-hegyi_panorama.jpg

Elmúlt a nyár számomra... Vége a pihenésnek... Újult erővel és elszántsággal bele vetem magam a családtörténeti kutatás fel-felbukkanó rejtelmeibe..            Sokat gondolkodtam miért is lakott kint a hegyben (hegyekben) a famílián belül több család is. Több helyen is láttam a matriculákban a "Szántó hegyi" és "Szőlő hegyi" bejegyzést. Mi indokolhatta e nehéz sorsú embereket arra, hogy a falutól távol kint a "hegyben" éljék le a keserü sorsukat? A válasz az alábbi tanulmányban kereshető. 

 

Részlet Kovács Katalin: A dunántúli szőlőhegyek betelepülése Zalaszántó példája alapján című irásából:

 

A megyei hatóságok alapvetően igyekezték meggátolni a szőlőhegyekbe költözést. Például egy 1842-ből fennmaradt vallomás alapján Zalaszántó korabeli szőlőhegyén történtekről ennyi tudható:

 "[...] lak helyeinket mint leg szegényebb sorsra helyheztettek a nagy roppant Szántói Tekintetes Nemes Zala Megyei Helységben sem találhattuk fel, kéntelenek voltunk ugyan a szántói közel levő szőlő hegybe a Méltóságos Földes Uraságunk engettével a magunk hegyvám adó alatt lévő birtokunkba lakásunkat venni majd mint egy hatvan lakosok, a hol folyvást az adót megfizettük, a robotot és füst pénzt a Méltóságos Tolnai Gróf Festetics László Úr eő Nagyságának kis szolgáltuk, a köz terhek viselésére az utak tsinálására mindenkor meg jelentünk, noha továbbá a köz bátorság, a belső köz tsend, leg kevesebb gántsot nem szenvedett, a kártélozás, a tolvajlás is falubéli lakosok által előbb meg történt, mint azon által ell nem gondolhattyuk mi okbul folyó évi Május hó 1-ső napján Tekintetes Hertelendi Imre T. N. Zala Megyei Fő Szolga Bíró idegen szekerekre fel rakattatván ingó javainkat, még 15 napot sem várva a szőlő gyepün kívül minden irgalom nélkül le szóratta [...]".

Ugyanakkor szintén rögzített tény: az akár hegytörvénybe foglalt és egyéb elrendelt vármegyei szankciók ellenére valójában jelentős történeti hagyománya, megszokott gyakorlata volt a hegyre költözésnek. Főként a zalai területen, ahol a XVII. századi török előli futások idején is gyakorta a szőlőhegyekre menekültek. Sőt, anélkül, hogy a szőlőhegyekre kellett volna kiszorulnia a falusi lakosságnak, egyes hegyeken akár több ingóságot és építményt is felhalmoztak a hegybirtokosok, mint a belsőségi területeiken.

Jövő héten ismét keresem a régi történet folytatását új elemekkel tarkítva a Magyar Országos levéltárban.

     

regi_luster_lampa.jpg

augusztus 1.

zala_csodaja.jpg

A levéltár augusztus 26-ig zárva. Na, ez az én formám.

A felmenőim között élt egy Bolla (Balla) Katalin (egyik üknagyanyám) nevezetű, aki tudomásom szerint Zalaszántón élt férjével, akit  Adorján Albertnek (1857-1926) hívtak. Bolla Katalin üknagyanyám  feltehetően 1864-1868 körül született. A születés lehetséges helye.: Zala-Szántó, Cserhát, Vállus, Szakal, Óhíd, Erenye, Bakony, Cseri helységek vagy ezek vonzáskörzete. A házasságkötésük helye és ideje.: Zala-Szántó, 1884. január 27. Ekkor Adorján Albert (Adalbertus) a feljegyzések szerint 26, Bolla Katalin 18 éves volt.
Érdekesség, hogy ezen a napon, 1884. január 27-én szintén egy Bolla Antal (Bakony) nevezetű házasodott  egy Farkas Márta (Cseri) nevezetűvel Zala-Szántón.

Azt sajnos eddig nem tudtam kideríteni sem a környező helységek levéltári anyagából sem máshonnan, hogy hol és pontosan mikor született és, hogy hogyan hívták honnan származtak és kik voltak a szüleik, testvérei valamint halálozásának ideje és helye is ismeretlen számomra. Bolla Katalin gyermekei: Adorján István (Zalaszántó, 1884-1923) felesége Sári Ilona, Adorján József (Zalaszántó, 1890-1937(!) felesége Sári Anna.mAdorján Albert és Bolla Katalin sírhelye a mai napig Zalaszántói temetőben található, csak Bolla Katalin (sírfelén) részén nincs kitöltve semmilyen adattal.  

zml.jpg

A Zala Megyei Levéltár tájékoztatott, hogy Adorján Albertné született Bolla Katalin halotti anyakönyvi bejegyzését megtalálták. Ezek szerint 1933. december 14-én halt meg Zalaszántón, 68 éves korában. Az anyakönyvi bejegyzés szerint szülei ismeretlenek(?). Sajnos más adat az anyakönyvben nem szerepel, ami szerint tovább lehetne kutatni. Átnézték a zalaszántói római katolikus születési anyakönyvet 1864-1867 között, de Bolla Katalint nem találták ők sem.  

augusztus 21.

Na ez még megoldandó rejtély. Az biztos a környékben sok Bolla nevezetű élt akkor tájt is.

Sajnos eltelt az utolsó kutatás leírása után is több mint 1 hónap. Sok-sok elfoglaltságom volt. Közben voltam a Magyar Országos Levéltárban is de érdemleges, számottevő információt nem találtam. Ezért nem is volt semmi használható amit feljegyezhettem volna. Közben telt múlt az idő és nekem is eltelt a 46. ősz.

Most lettem 46 éves egy szeptemberi napon

 akkor is ősz volt már azon a  hűvös hajnalon

  most már jóval bölcsebb az ember, mint régebben

  elfogadja a tényt, hogy az idő már részére kifelé lépked

   de vágyakozva bízik még abban, hogy sok szép hajnal jöhet el

        ám tudja, az a pirkadat csak egyszer volt és elvész a múltba örökre..  

 

                            szanto_terkep.jpg

 

Sajnos szeptember 26-án a Zalaszántói  búcsún sem tudtunk részt venni mert más irányú fontos elfoglaltságunk volt. Remélem szép és tartalmas volt a búcsú, jövőre már biztos ott leszünk ! Most csak lélekben voltunk ott. Mindenkit, aki a famíliához tartozik ezúton és ezen alkalomból is üdvözlünk.

  Nyár végén a templom  Nyár végén a templom  Nyár végén a templom

 

Az Úr 2010. évének nyár utóján a Zalaszántói Szent Kozma és Damján római katolikus templom.

Helytörténet:

Ezt követően többször szeretnék  bemutatni érdekes  vagy számomra érdekes tényeket  Zalaszántó múltjából többek között Csite András segítségével,  A ,,szántói" modell,  A helyi gazdaság eltartó képességének növekedése és az ezt kiváltó tényezők Zalaszántón 1790-1850 között című művének felhasználásával.

Zalaszántó népessége az 1787. évi népszámlálás szerint 1049 fő volt. 1771-től mintegy 96 fővel nőtt a helyi népesség száma, azonban ez a folyamat 1788 és 1828 között lelassult, hiszen akkor 1081 lakosa volt a községnek. Ezt követően ez a szám viszont dinamikus emelkedésnek indult, s 1851-ben elérte az 1377 főt. A Szántóval szomszédos, szintén a Festeticsek uradalmához tartozó településeken hasonló népesedési folyamatokkal találkozunk. Az 1771-85 közötti időszakban a térséget évi 13,8 ezrelékes átlagos népességnövekedés jellemzi. Az uradalmi népességen belül ez időszak alatt növekedett Keszthely aránya, ami feltehetőleg két forrásból származott: a) a falusi népesség egy része Keszthelyre vándorolt; b) a nem uradalmi településekről is történt bevándorlás, hisz a természetes szaporodási adatokból csak egy szerényebb mértékű növekedésre lehetne következtetni.(folyt)

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 18
Tegnapi: 28
Heti: 328
Havi: 817
Össz.: 269 996

Látogatottság növelés
Oldal: Antik világban új elemek
Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása - © 2008 - 2017 - szeker.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »