Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása

“Sine praeteritis futura nulla" „A múltnak kútja, a jövőnek titka van és a jelen az egyetlen, amit te alakítasz!”

Jelen üzenetei a régmúltból
1742_zala_varmegye_002.jpg
 
Részlet ismét Kovács Katalin: A dunántúli szőlőhegyek betelepülése Zalaszántó példája alapján című tanulmányából, amely több meglepetést is okozott:
 
Ezek közül egyet idéznék, amely jó példa a közös háztartással kapcsolatos attitűdre a későbbi korokra vonatkozóan is. A folyamodvány 1820. december 14-én kelt:
„ ..hogy én, mint kisebb testvér feleségemmel együtt okot az elválásra semmiképpen nem adtam; több bizonyságot elől állíthatok, kik közül az édes Anyám is, a ki mostanság Szántói Szele József Mostoha Atyámnak Házos társa be bizonyittya, hogy minek utána a János testvér Bátyám meg házasodott felesége miatt békességben Házunknál özvegyi állapottyában nem maradhatott, azért kényteleníttetett férjhez menni. Nem különben vagyon nékem is sorom, hogy ő nékik gyermekjek nincsen magtalanul élnek,engemet pedig az Isten elsőben is egy férfiui magzattal megajándékozni méltóztatott, azon kis ártatlannak sirását sem éjjel és nappal nem szenvedheti a János bátyámnak felesége, azt veti előmben, hogy én már is harmad magammal vagyok ők tsak ketten vannak és ugy is maradnak részemre kenyeret nem keresnek. Könyörgök alázatosan a Tettes Sessiónak én nem tsak magammal, hanem több emberséges emberrel is bé bizonyithatom, hogy az esztendők leg jobb résziben is én több napokat és heteket a Méltóságos Uraság, Nemes Vármegye és Helység dolgiban fáradoztam, és töltöttem a nélkül, hogy a János bátyám jelen nem volt, sem a közös gazdaságnak elöl mozdíttásában nem dolgozott és mégis az Ángyom panaszolta a kenyeret melly miatt többé együtt nem maradhatunk. Mi végett esedezek a Tettes Sessiónak, én mint üdőmnek nézve kisebb testvér gyermekemre nézve meg kivánhatom, hogy a házat fél sessióval együtt birásomban által adni Méltóztasson…
                                                                       Maus József könyörgő fél”
A családhoz is tartozott ekkor egy Mauz (Maus) József (Jozephus) nevezetű.1781. október 25-én Szántón született. A halálának évszáma és körülményei még nem ismertek. A szülei Mausz Joannes (János) aki Szántón született 1750-ben. Édesanyja Czibor Helena (Ilona). Mauz József ősapám 1814. február 13-án feleségül vette Torma Elisabetet (Erzsébet) Szántón. Első gyermeke Mauz Jozephus aki 1815-ben született. Mauz Katalin szépanyám 1818-an született. Tudomásom szerint 7 gyermekük volt összesen. De, egyenlőre csak Mauz Katalinról tudok többet részletesen.
A leírtak szerint 1820-ban azt állítja Maus József, hogy első gyermeke fiú volt. Ez az én ősapámnál is így volt. A leírtak szerint 1820-ban már nem élt az édesapja Maus Józsefnek tekintettel arra, hogy édesanyja már egy Szántói Szele József felesége volt. Az ősapámnak a mostani tudásom szerint 1830. április 6-án halálozott el (80) az édesapja Mausz Joannes, akinek tudomásom szerint még egy ismert gyermeke volt Mauz Barbara. De mivel ő is János volt lehetséges, hogy volt egy általam ismeretlen János nevű gyermeke. (De, ez csak egyenlőre feltételezés) Ha volt az én ősapámnak János nevű testvére akkor az csak 1781 előtt születhetett. A leírtak szerint Mauz Jánosnak és feleségének nem volt gyermeke. (reménykedjünk)
október 12.  
„ Tátika mint egy korona
Feltéve a tetőre
Büszkén állott s nézett alá
A földre s az időre."
                                               (Kisfaludy Sándor)
 tatika_regi_illusztracion.jpg
A további Tátikával kapcsolatos képek a Tátika vár menüben találhatóak.
Eljutván a Lángliliom utcai Levéltárban (szerdán) keresni kezdtem a már említett Mauz család további adatait. Mauz Jánost, Maus József lehetséges testvérét 1781 előtti születéssel nem találtam.  Valamint Szántói Szele József házasságkötését sem találtam 1820-as évek környékén. Az akkori anyakönyvekben már sok elmosódott és elhalványult írás található, amelyeket többszörösen stilizált betűkkel fűszereztek… Tehát még nem vagyok teljesen elkeseredve, mert van még remény. Jövő héten szeretném a fenti folyamodványokat eredetben megtekinteni. Természetesen most a tüzetesebb vizsgálat eredményeként találtam több adatot, amelyekről eddig nem tudtam vagy elkerülte figyelmemet. 
Szekér ág: Szekér József szépapám felesége volt Mauz Kati.  Mauz Katinak az édesapja volt Mauz Josephus (József) (1781-      ). Eddig azt tudtam, hogy Mauz Josephus egyedüli testvére  Mauz Barbara (1792 -       ) volt. Most megtudtam, hogy volt még két testvére Mauz Georgius (György), aki 1785. 04.09-én született Szántón
mauz_g.jpg 
és Mauz Catherina (Katalin), aki 1788.11.04-én szintén Szántón (144.) született.
mauz_c.jpg 
 
Azt már tudtam eddig is, hogy Mausz Josephus szülei Mausz/Maus/Mauz Johannes  (János) és Czibor Helena(Ilona) volt. Még az is megvolt, hogy Mauz Johannes 1830. 04.06-án halálozott el 80 éves korában Szántón. Tehát a fentiek alapján Mauz Johannes kb. az 1750-es évek elején születhetett. Az anyakönyvek között megtaláltam 1779. 02.08-án Smausz Johannes (25) juvenis (fiatalember) és Czibor Helena (18) virgo (hajadon, szűz)  házasságkötési bejegyzését.
 mauz.jpg
Vagyis itt már 1750-1754 körül lehet behatárolni Mausz Johannes születését. Czibor Helena születését pedig 1761-re datáltam. Ezzel szemben, 1758.12.26-nál (Szántó) találtam meg Czibor Helena születését (keresztelését). Az alábbi bejegyzésnél Czibor Éva is szerepelt, tehát ikrek voltak. De mintha láttam volna még egy nevet, de az kivehetetlen, lehet csak valami más írás. Szüleik, Czibor Ladislaus (László) és Varido (Varga) Helena. 
Egy fohász: (De jó lenne egyszer ezeknek az anyakönyveknek az eredeti példányait tanulmányozni és ott pontosan kivenni, értelmezni a leírtakat! Kérem, segíts Uram!)
(Máskor tüzetesebben, pontosabban és még jobban odafigyelve kell néznem és nem csak nézni ha nem „látnom” az anyakönyvekben.)  
 október 16.
Helytörténet:
 Csite András:,  A ,,szántói" modell,  A helyi gazdaság eltartó képességének növekedése és az ezt kiváltó tényezők Zalaszántón 1790-1850 között című művéből (részlet) 1.  1828-1851 között az adatok tanúsága szerint megállt az elvándorlás. Bár a természetes szaporodási adatokat erősen lecsökkenti az 1848/49. évi szabadságharc idején pusztító kolerajárvány, azonban még így is feltételezhető, hogy a népesség mintegy évi 3,7 ezrelékes növekedése a természetes szaporodásból származik. A népesség növekedése együtt járt Keszthelyen való koncentrálódásának csökkenésével. A falusi népesség aránya 45 százalékról 50-re növekedett. Ennek oka egyrészt az lehetett, hogy Keszthely népességét jobban megviselte az 1849-es kolerajárvány, és feltehetőleg a korábbi bevándorlási folyamat is leállt, de legalábbis lelassult. Ugyanakkor a Keszthelyhez tartozó szőlőhegyek benépesülése az 1820-as évekre tehető, vagyis a város a népességnyomást oda vezette le, bár erre lehetőségei az 1830-as évektől fogva jelentősen korlátozódtak. A vizsgált időszak végére megnövekvő helyi népesség túlnyomó többsége a mezőgazdaságból élt. Ugyan volt Szántón egy takácscéh, azonban az adatok tanúsága szerint a helyi takácsok száma az egész időszakban nem haladta meg a 20-25 főt, sőt a 19. század negyvenes éveire 10 fő alá csökkent. A faluban éltek ugyan kereskedők és más ipari vállalkozók (például mészégető), azonban a szolgáltatási és ipari szektorban dolgozók száma nem haladta meg az 50 főt. Így körülbelül a helyi háztartások 10 százaléka nyerhetett a nem mezőgazdasági ágazatokból jövedelmet. (folyt)


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 7
Tegnapi: 8
Heti: 7
Havi: 921
Össz.: 409 224

Látogatottság növelés
Oldal: A jelen üzenetei a régmúltból
Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása - © 2008 - 2024 - szeker.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »