Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása

“Sine praeteritis futura nulla" „A múltnak kútja, a jövőnek titka van és a jelen az egyetlen, amit te alakítasz!”

Szántó  régi nótárusai

zala_vm.jpg


nótárius/jegyző: (fogadott tisztviselő, a vármegye parancsait hajtja végre. Fizetett tisztség volt. Írásbeli, adminisztratív tevékenységet folytatott. Az 1700-as évek végén, Mária Terézia idején a jegyző állandósult tisztség lesz.)

A mai értelemben vett falujegyzői intézmény létrejöttét nem köthetjük sem meghatározott dátumhoz, sem helyhez. Az első törvény, amely a jegyzőről intézkedik csak 1836-ban jelent meg. IX. tc. Jegyzőt pedig, ki jó erköltsérül és ügyességirül ösmeretes, az illető község szabadon fogad.” Ugyanez a törvénycikkely a vármegye kötelességévé teszi arra felügyelni, hogy a községek jegyző nélkül ne maradjanak. Jegyző alkalmazása a falvak számára mindeddig nem volt kötelező. Választása kizárólag a paraszt közösség akaratától függött. A XVIII. századot megelőzően a jobbágyközségekben a bírón és az esküdteken kívül más tisztviselőt nem ismerünk. Községi jegyzővel ebben az időben még nem találkozunk – kivéve az erdélyi szász falvakat –, ami azt mutatja, hogy az írásbeliség a közigazgatásnak eme legalsó szintjére még nem jutott el. A bírók és esküdtek pedig még a XVIII. század második felében sem tudtak írni. Az 1760-as években a zalai falvak elöljáróinak mindössze 2,5 %-a tudta a saját nevét leírni. Ha a község igazgatásával kapcsolatban valamilyen írásbeli munka akadt, annak elvégzésére minden valószínűség szerint a falu papját kérték meg.. A falusi elöljáróságon belüli ügyköröket lényegében a közösség ügyintézési, vezetési szükségletei alakították ki. Mária Terézia, de még inkább II. József központosító törekvései katonai, adóügyi, igazság- szolgáltatási és közigazgatási reformjai egyre újabb és újabb feladatokkal halmozták el a falvak vezetőségét is. A faluközösség belső ügyei mellett az adózók nyilvántartása, az adó- begyűjtés, az átvonuló katonaság elszállásolása, ellátása, katonai szállítások, újoncállítás, megyei és járási tisztek elszállásolása, fuvarozása, tilalmak betartásának ellenőrzése, szökött katonák, jobbágyok és minden rosszféle” emberek üldözésének és elfogásának biztosítása egyre több és több teendő, munka elvégzését követelte meg. A megnövekedett feladattömeggel a falvak írástudatlan vezetői már nem voltak képesek megbirkózni. Mária Terézia 1772-ben elrendelte, hogy az adóösszeírásoknál, ha a bíró és esküdtjei írni nem tudnának, megfelelő írástudó emberekről gondoskodjanak. Ez nyilván ösztönzően hatott a jegyzői intézmény általánossá válására. A falujegyző hatáskörét II. József 1786-ban körvonalazta. A jegyző kötelességévé tette, hogy a közösség ügyeiben a tollat forgassa”, könyörgő levelet” írjon a földesúrhoz, vagy a vármegyében akár az egész közösség, akár egyik vagy másik lakos ügyeiben, elkészítse a beküldendő jelentéseket, vezesse a község jegyzőkönyveit, abban minden rendeletet, folyó ügyet, peres ügyet beírjon és általában minden előforduló ügyben a rendtartás és a közérdek biztosításában közreműködjön. Zalában 1811-ből ismerünk a jegyző feladataira vonatkozó feljegyzést. A falu jegyzője ugyan nem tagja a falusi önkormányzatnak, de szaktudása révén bizonyára jelentős befolyása volt, a vármegyével és a földesúrral szemben gyakran védelmezte az őt alkalmazó közösséget. Zalában a XVIII. század utolsó évtizedei előtti időből gyakorlatilag nincsenek adataink a nótáriusokra vonatkozóan. A vármegyéhez érkező különböző panaszos, vagy kérvényező beadványokban ugyan időnként feltűnik a jegyző aláírása, korábban is, de viszonylag ritkán. 1789 januárjában Balassa Ferenc, a zágrábi kerületi főispán utasította a kerületéhez tartozó megyéket, hogy írják össze a területükön lévő falvakban működő bírókat és jegyzőket (a kerülethez tartozott Zalán kívül Varasd, Kőrös, Pozsega és Zágráb-Szeverin). Az összeírások mindenütt elkészültek, amiről Balassa egy összefoglaló jelentést készített az uralkodónak. E szerint kerületében az összes faluban van bíró, aki mellett néhány esküdt is működik, a lövői és muraközi járásban pedig jegyzők is működnek szép számmal, de például Kőrös megyében mindössze 2-3 faluban tartanak jegyzőt. Zágráb-Szeverin megyében egyáltalán nincs nótárius. Balassa javaslata: megfelelő írástudó személyek hiányában a papokat rá kellene szorítani arra, hogy a jegyzői funkciót vállalják”. Zala a kerület megyéi közül összehasonlíthatatlanul a legjobb helyzetben volt. Az összeírás során a megyében 547 települést vettek alapul, s 83 %-ban volt jegyző. (Jegyzők Szántói járásban: 82 településből, 75 településen van, 7 településen nincs.) A jegyzők személyére vonatkozóan nevükön kívül nem tartalmaz adatokat az összeírás. A szántói járásban 25 helyen egyáltalán nem kapott fizetséget (grátisz szolgál), a többi 57 faluban viszont mindenütt pénzt. Befejezésül összefoglalva a mondottakat: a falujegyzős intézmény a parasztközösségek és a felvilágosult abszolutizmus érdekeinek találkozása eredményeként jött létre a feudális kor utolsó évtizedeiben. A jegyző, faluja sajátos hatáskörű tisztviselője volt, aki ellátta az írásbeliséget, a közigazgatási, adózási, gazdasági stb. ügyekben, de egyben a közösség érdekében is. A világi értelmiség népes alsó rétegét képezte.

(Kapiller Imre: A falu jegyzője a XVIII-XIX. század fordulóján, ZML)

A Magyar Országos Levéltárban Szántó helység helytörténeti kutatása során több hiteles régi a XVIII-XIX. századból való folyamodványokban találtam nótáriusok, jegyzők neveit, amelyeket gyűjtöm és rendszerezem folyamatosan.

 

 

Szántó helység

nótáriusai, jegyzői, jegyzősegédei, aljegyzői, körjegyzői a

 XVIII-XIX. században

Hivatalban bizonyíthatóan

Név

1757. év

Francis (?) Vági (n.)

1765-1778

Alesandro Nagy (n.)

1769.03.20.

Georgius Németh (js.)

1789. év

Josephus Bartos (n.)

1794. év

Josepho Bányai (n.)

1799-1821

Georgius Német (n.)

1821. év

Gabriel Hardik (n.)

1823-1827

Szalay István (j.)

1828-1833

Németh György (j.)

1829.07.05.

Németh Károly (js.)

1833-1834

Josephus Schvább (n.)

1834. év

Németh György (j.)

1834. év

Szántóy János (j.)

1835-1840

Schvább Jóseff (j.)

1842-1845

Godó Ferentz (j.)

1844.01.07.

 Desseffy Lajos (aj.)

1844-1845. év

Lackó/Gachi Ferentz (j.)

1846-1847

Burián Ferentz (j.)

1848-1849

Lengyel János (j.)

1853.év

 Brántigány(?) Ferencz (j.)

1879.év

Méhkerti Milkovich Géza (kj.)


 szalay_istvan_jegyzo.jpg

 nemeth_gyorgy_georgius_nemet_jegyzo_alairasa_es_pecsetlenyomata.jpg

 mehkerti_milkovich_geza_korjegyzo.jpg

 A Szántói nótáriusokról és jegyzőkről írók még majd részletesebben is …, van mit.

november 25.






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 21
Tegnapi: 42
Heti: 471
Havi: 1 212
Össz.: 261 509

Látogatottság növelés
Oldal: Szántó régi nótáriusai
Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása - © 2008 - 2017 - szeker.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: magyarország térképe 1600-ban - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »