Szántó  régi nótárusai

nótárius/jegyző: (fogadott tisztviselő, a vármegye parancsait hajtja végre. Fizetett tisztség volt. Írásbeli, adminisztratív tevékenységet folytatott. Az 1700-as évek végén, Mária Terézia idején a jegyző állandósult tisztség lesz.)

A mai értelemben vett falujegyzői intézmény létrejöttét nem köthetjük sem meghatározott dátumhoz, sem helyhez. Az első törvény, amely a jegyzőről intézkedik csak 1836-ban jelent meg. „ IX. tc. Jegyzőt pedig, ki jó erköltsérül és ügyességirül ösmeretes, az illető község szabadon fogad.” Ugyanez a törvénycikkely a vármegye kötelességévé teszi arra felügyelni, hogy a községek jegyző nélkül ne maradjanak. Jegyző alkalmazása a falvak számára mindeddig nem volt kötelező. Választása kizárólag a paraszt közösség akaratától függött. A XVIII. századot megelőzően a jobbágyközségekben a bírón és az esküdteken kívül más tisztviselőt nem ismerünk. Községi jegyzővel ebben az időben még nem találkozunk – kivéve az erdélyi szász falvakat –, ami azt mutatja, hogy az írásbeliség a közigazgatásnak eme legalsó szintjére még nem jutott el. A bírók és esküdtek pedig még a XVIII. század második felében sem tudtak írni. Az 1760-as években a zalai falvak elöljáróinak mindössze 2,5 %-a tudta a saját nevét leírni. Ha a község igazgatásával kapcsolatban valamilyen írásbeli munka akadt, annak elvégzésére minden valószínűség szerint a falu papját kérték meg.. A falusi elöljáróságon belüli ügyköröket lényegében a közösség ügyintézési, vezetési szükségletei alakították ki. Mária Terézia, de még inkább II. József központosító törekvései katonai, adóügyi, igazság- szolgáltatási és közigazgatási reformjai egyre újabb és újabb feladatokkal halmozták el a falvak vezetőségét is. A faluközösség belső ügyei mellett az adózók nyilvántartása, az adó- begyűjtés, az átvonuló katonaság elszállásolása, ellátása, katonai szállítások, újoncállítás, megyei és járási tisztek elszállásolása, fuvarozása, tilalmak betartásának ellenőrzése, szökött katonák, jobbágyok és minden rosszféle” emberek üldözésének és elfogásának biztosítása egyre több és több teendő, munka elvégzését követelte meg. A megnövekedett feladattömeggel a falvak írástudatlan vezetői már nem voltak képesek megbirkózni. Mária Terézia 1772-ben elrendelte, hogy az adóösszeírásoknál, ha a bíró és esküdtjei írni nem tudnának, megfelelő írástudó emberekről gondoskodjanak. Ez nyilván ösztönzően hatott a jegyzői intézmény általánossá válására. A falujegyző hatáskörét II. József 1786-ban körvonalazta. A jegyző kötelességévé tette, hogy a közösség ügyeiben a tollat forgassa”, könyörgő levelet” írjon a földesúrhoz, vagy a vármegyében akár az egész közösség, akár egyik vagy másik lakos ügyeiben, elkészítse a beküldendő jelentéseket, vezesse a község jegyzőkönyveit, abban minden rendeletet, folyó ügyet, peres ügyet beírjon és általában minden előforduló ügyben a rendtartás és a közérdek biztosításában közreműködjön. Zalában 1811-ből ismerünk a jegyző feladataira vonatkozó feljegyzést. A falu jegyzője ugyan nem tagja a falusi önkormányzatnak, de szaktudása révén bizonyára jelentős befolyása volt, a vármegyével és a földesúrral szemben gyakran védelmezte az őt alkalmazó közösséget. Zalában a XVIII. század utolsó évtizedei előtti időből gyakorlatilag nincsenek adataink a nótáriusokra vonatkozóan. A vármegyéhez érkező különböző panaszos, vagy kérvényező beadványokban ugyan időnként feltűnik a jegyző aláírása, korábban is, de viszonylag ritkán. 1789 januárjában Balassa Ferenc, a zágrábi kerületi főispán utasította a kerületéhez tartozó megyéket, hogy írják össze a területükön lévő falvakban működő bírókat és jegyzőket (a kerülethez tartozott Zalán kívül Varasd, Kőrös, Pozsega és Zágráb-Szeverin). Az összeírások mindenütt elkészültek, amiről Balassa egy összefoglaló jelentést készített az uralkodónak. E szerint kerületében az összes faluban van bíró, aki mellett néhány esküdt is működik, a lövői és muraközi járásban pedig jegyzők is működnek szép számmal, de például Kőrös megyében mindössze 2-3 faluban tartanak jegyzőt. Zágráb-Szeverin megyében egyáltalán nincs nótárius. Balassa javaslata: megfelelő írástudó személyek hiányában a papokat rá kellene szorítani arra, hogy a jegyzői funkciót vállalják”. Zala a kerület megyéi közül összehasonlíthatatlanul a legjobb helyzetben volt. Az összeírás során a megyében 547 települést vettek alapul, s 83 %-ban volt jegyző. (Jegyzők Szántói járásban: 82 településből, 75 településen van, 7 településen nincs.) A jegyzők személyére vonatkozóan nevükön kívül nem tartalmaz adatokat az összeírás. A szántói járásban 25 helyen egyáltalán nem kapott fizetséget (grátisz szolgál), a többi 57 faluban viszont mindenütt pénzt. Befejezésül összefoglalva a mondottakat: a falujegyzős intézmény a parasztközösségek és a felvilágosult abszolutizmus érdekeinek találkozása eredményeként jött létre a feudális kor utolsó évtizedeiben. A jegyző, faluja sajátos hatáskörű tisztviselője volt, aki ellátta az írásbeliséget, a közigazgatási, adózási, gazdasági stb. ügyekben, de egyben a közösség érdekében is. A világi értelmiség népes alsó rétegét képezte.

(Kapiller Imre: A falu jegyzője a XVIII-XIX. század fordulóján, ZML)

A Magyar Országos Levéltárban Szántó helység helytörténeti kutatása során több hiteles régi a XVIII-XIX. századból való folyamodványokban találtam nótáriusok, jegyzők neveit, amelyeket gyűjtöm és rendszerezem folyamatosan.

 

	Szántó helység nótáriusai, jegyzői, jegyzősegédei, aljegyzői, körjegyzői a  XVIII-XIX. században
Hivatalban bizonyíthatóan	Név
1757. év	Francis (?) Vági (n.)
1765-1778	Alesandro Nagy (n.)
1769.03.20.	Georgius Németh (js.)
1789. év	Josephus Bartos (n.)
1794. év	Josepho Bányai (n.)
1799-1821	Georgius Német (n.)
1821. év	Gabriel Hardik (n.)
1823-1827	Szalay István (j.)
1828-1833	Németh György (j.)
1829.07.05.	Németh Károly (js.)
1833-1834	Josephus Schvább (n.)
1834. év	Németh György (j.)
1834. év	Szántóy János (j.)
1835-1840	Schvább Jóseff (j.)
1842-1845	Godó Ferentz (j.)
1844.01.07.	Desseffy Lajos (aj.)
1844-1845. év	Lackó/Gachi Ferentz (j.)
1846-1847	Burián Ferentz (j.)
1848-1849	Lengyel János (j.)
1853.év	Brántigány(?) Ferencz (j.)
1879.év	Méhkerti Milkovich Géza (kj.)

 

 

 

 A Szántói nótáriusokról és jegyzőkről írók még majd részletesebben is …, van mit.

november 25.

Oldal: Szántó régi nótáriusai
Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása - © 2008 - 2024 - szeker.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat