.... elfogyó félhold

Szántó plébánia hivatal XVII. század végi okmányai arról tanúskodnak, hogy népes és életerős katolikus közösség létezett, melyek képesek voltak átvészelni a század folyamán rájuk váró megpróbáltatásokat. 

                         forrás: Végh Ferenc, MOL. P 235 18.cs. No. 1880., 2170.

Következett az 1664-es számú mikrofilm végén található és az eredeti kötetek LIV. számú kötetéből származó Conscripto portarum 1696. Comitatus Szaladiensis vagyis az 1696. évi Zala megyei porta összeírás. Tehát ez volt az első összeírás, amely a török időket követően készült. Bíztam, hogy számok és terület nevei mellett jobbágy családfők névsorát is megtalálom Szántó mellett. Zala megyében sok településen találtam jobbágyok névsorát több oldalon keresztül. Sajnos ez nem így volt Szántón és vonzáskörzetében. Jobbágynevek nem szerepeltek az összeírásban csak csoportosítva, a falusi társadalmi rétegek a különféle földterületek és mértékeik voltak megadva:

 

Szántó község és dűlő

házas, telkes jobbágy  29

házas zsellér   13

szántóföld terület vagyona holdban  115

pozsonyi mérő mag vetése  (1 pozsonyi mérő = 62,53 liter) 186

Szőlő terület holdban   20

kapás (ősi mértékünk: 1 kapával egy nap alatt megkapált terület)    89

bor terem akóban (1 akó = 54,31 liter) 155

 

Csalódottan léptem egy nagyot vissza a képzeletbeli időben. Nem tudom csak az akkori rendszer maga vagy az összeíró személye a járás szolgabírója a felesküdött nemes a mindenkori elöljáró vagy esetlegesen együttes hozzáállásuk indokolta, hogy egyes településen felsorolták a jobbágyok nevét egyes helyen nem. Amelyen nem ott csak összegezték a jobbágygazdaságokat.

 

A XVI-XVII. század fordulójához értünk, az 1599-es összeírásban egy bírói szék (judicatus) alá összevont településcsoportban szerepelt Syd, Rezy, Zantho, Hideg kwt. 1611-ben és 1613-ban Thomay, Rezy, Zantho települések együtt szerepeltek, mint Bakács Sándor, Darabos János és a Petheő család részbirtokai a megadott portaszámokkal.

 

Az 1618-as rovásjegyzéken Tomay, Rezy, Szanto községben a Petheő család a földesúr. A birtokon éltek (inquilinus), házas zsellérek és (libertinus), szabadosok, szabadmenetelűek. Az 1626-ban „Bona donór Pethő sub oppidum Keztelt, Falud, Tomai, Rezi, Zanto, Kovaczi, Sidés Higedkut ” szerepelt együtt. Itt már világosan lehetett látni, hogy az összeírás alapja nem a porta, hanem a ház (domus).

 

A MOL óbudai részlegében a számomra ismert dicalis összeírások megmaradt részét vizsgáltam. Az 1674-es mikrofilmen az 1533.,1544., 1550. és az 1536. évit találtam. Az 1550-es dicában látható, hogy Szántót Pető Gáspár birtokaként határozzák meg, de Vátka, Hidegkút és Kovácsi településsel együtt is szerepel benne. A birtokhoz 1549-ben 4 porta tartozott hozzá 3 zsellérrel és 2 szolgával. Az 1553-ból szintén megállapítható, hogy még mindig Pethő Gáspár fennhatósága alatt van többségében, ahol a porták szám biztosan 8 (inquilinus, házas zsellér) és még 4 ( noua) új is található. Itt is még szerepel Vátka, Hidegkút és Kovácsi településsel. Az utóbbi adatokat az 1673-as mikrofilmen találtam.

  

A végén az összeírásokban az 1664-es mikrofilmen talált és a valóságban a 37. tekercsen található 1598-t kell megemlíteni. Egy judicatus alatt szerepel Zsid, Rezy, Szántó, Hidegkút és Kovácsi, amelyen több Pethő is osztozik rajta.

  

XI. Ince pápa fő kezdeményezője (Szent Szövetség) és támogatója a Buda várának visszafoglalásáért indított sikeres hadjáratát követően (1686. szeptember 2.) a teljesen elpusztult Karlócán 1699. január 26-án a Habsburg Monarchia és az Oszmán Birodalom képviselői által aláírt 20 pontos, 25 évre szóló, békeszerződés korszakos jelentőségű Magyarország történetében, hiszen véget vetett a hazánk területén a két birodalom között másfél évszázada zajló küzdelemnek. Ennek ellenére a „Rólunk, de nélkülünk” („Sine nobis, de nobis”) mondás éppen ennek a békének a megkötése kapcsán terjedt el a magyar történeti köztudatban.

„A török háborúk után szélnek eresztett végvári katonák - szabad költözésű libertinusok - voltak elsősorban azok a telepesek, akik megszállták a lakatlan vagy gyéren lakott helyeket. A Szántói járás helységeiben nagyobbrészt kontraktus után adózó, főként szabadmenetelű jobbágyok, egy esetben vegyesen, szabadmenetelű és örökös jobbágyok laktak, készpénzt fizettek és robotoltak egy kivételével, ahol csak árendáztak. Az egy, urbárium után adózó helység jobbágyai vegyesen szabadmenetelű és örökös jobbágyok voltak, robottal és készpénzzel adóztak uraiknak, míg az egy, szokás szerint adózó helység jobbágyai örökös jobbágyok, akik robottal és készpénzzel szolgáltak.

Az eltelt időben több mikrofilmet kellet átböngészni, hogy találjak a helytörténeti és családtörténeti kutatáshoz használható információkat. A kép a török világból biztosan nem teljes, de talán kicsit másabb és látványosabb, mint az eddig ismertek. Azt sajnos kijelenthetjük, hogy más összeírásokkal szemben, sehol nem készült jobbágynévsor a településhez. Azonban a rovásadó összeírások segítettek megfejteni egy rejtélyt számomra. Az oszmán-török uralom alatt meg-megújuló mindkét oldali portyák után és a háborúk viszonylagos szüneteiben Szántó lakossága, általában ha tudott visszatért a lakóhelyére, s próbálta újból és újból megteremteni teljesen elszegényesedett létének további, az egyszerű életfenntartáshoz elegendő minimális feltételeit. Ezzel magyarázható a település részleges elnéptelenedésének és újratelepülésének állandóan változó hullámzása. Talán így megérthető, hogy a XVI-XVII. század vérzivataros idejét, hogyan élte meg és túl, több szántói jobbágycsaláddal a (Zekér) Szekér család (1571,1585,1619,1620).Talán nekik is köszönhető, hogy (Zantho) Szántó, mint egy járási székhely volt mezőváros és egy kis csodálatos történelmi dunántúli település nem tűnt el véglegesen, vagyis nem  néptelenedet el örökre és fennmaradt, az utókor és Zala megye felbecsülhetetlen piciny kincsének.

1686. szeptember 2.  Budavár visszafoglalása.

A lovon Lotaringiai Károly herceg, az előtérben sebesült karral, karddal a kezében Petneházy Dávid hajdúkapitány és a halott várvédelmező Abdurrahman pasa. Buda visszafoglalásának hírét nagy ünnepséggel fogadta Európa. A várost és a várat ellenben teljesen szétlőtték, s nagy volt az anyagi kár. Egy olasz hadmérnöknek sikerült megmenteni a várban található Mátyás-kori Corvinák megmaradt darabjait. Abdurrahman pasának síremléket emelt az utókor, amely a Budai vár északi falának tetején található, a sétányon. Magyar és török felirat tiszteleg az idős, hős vezérnek. Ez az egyetlen olyan síremlék az országban, amely egy ellenséges sereg vezérének állít emléket.

február 3. (szit)

Oldal: ....elfogyó félhold
Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása - © 2008 - 2024 - szeker.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat