Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása

“Sine praeteritis futura nulla" „A múltnak kútja, a jövőnek titka van és a jelen az egyetlen, amit te alakítasz!”

Felragyogó kereszt....

 

 

kozm.jpg

 

Kovacsics József: Zala megye helytörténeti lexikon (Keszthely és környéke) című könyvében találtam több Szántóra vonatkozó már ismert és sok új adatot a török időkből:

 

1528. év előtt ismert volt még Szántón egy alesperes, András nevezetű,

(1532. évben a török portyázók már pusztítást okozhattak! ) 

1531. évben 37 lakott porta, 62 telken élnek szegény jobbágyok vagy a telkek lakatlanok, (48 felprédált, 12 szegény, 2 lakatlan) és még 2 megégett telek,)

(1542. évi Zala vármegye Szántói Széke (Processus Sedis Zantho) adó összeírásánál a világi birtokosok falvaiban is a vagyoni hanyatlást jeleznek az adatok. Hidegkúton 9, Wathka faluban 3, Szántón 12, Kovácsiban 8, porta került be az adóösszeíró listájába.)

1546-ban Csoron András* 15 hordó bort küld Nádasdy Tamásnak*, a szántói szőlőhegyet fényesnek „roppant” és „jó bort termőnek” mondja,

1548. évben a dicator a szántói gazdaságban 2 portáriust*, 2 kertészt, 1 szolgát jegyzett fel valamint allódiumot*, (4 porta, 1 lakatlan telek, 3 új ház, 9 szegény)

1550-ben a kápolna tanítóját feljegyzik,

(1550. szeptemberétől a megerősődött török portyák elérik Szántót,)

1553. évi dica lajstrom szerint 45 helység (porta) tartozott hozzá,

1555. évben a dica összesítés után a török depopulálta*,

 

1561. év március 18 előtt Szántót ismét feldúlják. (Történeti Tár 1904 417-418)

(1561. év június 13-án Ormány Józsa a sümegi vár servitora által írodott levélből megtudjuk, hogy a hegyesdi (Hegyesd várából) törökök 7 zászlónyi gyalog,  aki mintegy 600  főnek számított ment ki a tátikai erdőbe rabolni, így feltehetően Szántót is végig pusztitják.)

 

1564. évben aláveti magát a töröknek (behódol), a szegények száma majdnem kétszerese a lakott portáknak,

1565. évben a török ismét lecsapott (MOL P 650 Tallián család cs. 1 cs.)

1567. évben felégetés,

1572. évben felégetés,

1572. november 6. „Inventarium” (leltár) Tizedjegyzék szerint befolyó tizedgabona: búza, rozs kévék, tavaszi búza kévék. Zantho  és Hidegh Kwtth a  veszprémi püspökség sümegi uradalmához tartozott. [Urbaria et Conscriptiones 76: 17 (b)]

1573. évben felégetés, (17 porta)

1577. évben pusztulás után igen lassú az újranépesedés, 

1578. évben a portális dica összesítésben lejegyzik a török ismét depopulálta (lsd. lent a képen),

 

1585-ben  ismét felégetik

 

(1588. év szeptember elején a törökök a Balatonnál támadtak, s elfoglalták Tátika várát és így valószínűen Szántót is megtámadták. A támadásban szinte az egész fehérvári török had részt vett az új bég, Kara Ali vezetésével.)

 

1599. évben 5 molnár fizet taksát*,

 

A XVI. század végétól már állandóan lakott Szántó...

 

1603-ban a kiadott bortized 105 akó,

1606-ban hódolt település Szántó,(Ell:MOL Rep. 71. Eszterházy M P108/479)

 

(1608. év február 25. Zala vármegye jegyzőkönyvéből:Bemutatták (Habsburg majdani II.) Mátyás király levelét a latrok és tolvajok minél gyorsabb kiirtásáról, akik a megyének nagy károkat okoznak. Elrendeli a vármegye, hogy minden 20 ház állítson ki egy jól felfegyverzett katonát, és azt folyamatosan tartsa! Fizetésük egyenként 4 magyar forint legyen havonta! Egregius Bellonich Ferenc másodalispán kapitánysága alá tartozzanak! Ezért a fizetése, ha a megye területén belül van a szállásuk, 25 magyar forint legyen, ha pedig a szükség úgy hozza, hogy hosszabb ideig a megye területén kívül kell állomásozniuk, 40 forint. Ha a megye területén belül maradnak, a Zalán innen Egerszeg mezőváros, a Zalán túl pedig Tomaj, Szántó és Sid legyen az állomáshely!) (ZML)

1613. évben 13 lakatlan ház! Bizonytalan azonban az élet ez után is!

(1613. év május 13-át követően töb mint 100 évet követően a Szántón tartott (sedriát) nemesi törvényszéket a "sok alkalmatlan dolog" miatt a régi helyére Szentgrót mezővárosba vissza helyezik.) 

 

1629. évben a török adó 272 később 100 forint,

1657. évben kirabolta a török,

1658-ban a fehérvári bég megfenyegette arra az esetre, ha nem fizeti meg az adót (a fehérvári bég, Kara Ali vagy Hamza bég?)

 

1664. év augusztus 14-én Eszterházy János vicegenerálisának írott levelében Babocsay Ferenc keszthelyi főkapitány jelenti, hogy a nagyvezír hadai kirabolták és felgyújtották többek között  Szántót is.

  

1670-ben és 1674-ben a veszprémi püspök pereli a lakosságot, mert nem akarja neki a tizedet kiszolgálni (!) (Abban az időben Kissenyei ifj. Sennyei VIII. István volt a veszprémi püspök (1659-1683))

1685. évben megrohanja a török, télen pedig a németek fosszák ki a várost, amelynek népét ingyenmunkára hajtják, > Szentgróti robot

 

Két felé adózott, már a XVII. század második felétől, és szenvedett a gyakori török betörésektől.

 

Mint már többször írtam a dunántúli falvak közül Szántó sem lehetett kivétel a teljes jobbágyelnyomás itt is működött ebben az időben. A helyi lakosok az oszmán-török hódoltság alatt adóztak (iszpendzse)* a török birodalomnak a magyar földesuraknak (pl. Petheő család) és lásd a még a mindenkori veszprémi püspöknek. Természetesen ne felejtkezzünk a meg-megújuló törökök vagy a Szántóhoz közeli várőrségek katonáinak, portyáiról sem.. 

  

Csoron (Choron) András (devecseri): Zala megye egyik legnagyobb birtokosa, sümegi várnagy, majd főispán, a törökellenes harcok megszervezésének egyik vezető alakja,

Nádasdy Tamás: országbíró, majd nádorispán és királyi helytartó,

portarius: kapus,

depopulál: feldúl, elpusztít, elnéptelenít,

allódium: földesúr saját földje/öröklött és szerzett birtok,

taksa: az adó pénzel történő megváltása, mentesítés a jobbágyok kötelezettségei alól)

iszpendzse: fejadó

 

Egy rövid, de igaznak mondott történet a jobbágy feletti korlátlan hatalomra az egyik török pusztítás után:

 

1556-ban Pethő Benedek földesúr a fogságba esett (szántói) jobbágy 1 hordó borát, mint a jobbágy fogságba esésének tényével rá háramlott javat lefoglalta és elvitte… Az uraság még a jobbágy szerencsétlenségéből is hasznot húzott…

 

3anto.jpg

 

 

Érdekesség, olvastam még… Amint már előzőekben említettem a XVII. században honosodott meg a magyar konyhában több olyan étel, amelyeket ma jellegzetes magyar fogásokként ismerünk. Ezen ételek készítését valójában csak az 1600-as években tanultuk el a törököktől. A gulyásról meg a pörköltről például szeretjük azt hinni, hogy igazi magyar különlegesség. A paprikáról már korábban írtam. Visszatérve a pörköltre és a gulyásra, paprika és paradicsom nélkül nem készülhet el, amelyek balkánról a törökök révén került hozzánk Amerikából. Ekkor kerültek a magyar konyhába a különféle szárított tésztafélék is, mint például a tarhonya, amely maga is török eredetű szavunk. De szintén a török nyelvből származik a kaszabolás, ami az összevágást jelenti magyarul. Nem véletlenül jelenti azt, mert a török mészárost úgy hívják, hogy kaszab… Mindezen ételeket persze valamiben meg is kellett főzni, például a bográcsban, amely szó törökül egyszerűen rézből készült edényt jelent, de ugyancsak török szó az is, hogy tepsi.

 

Más ... a Balaton mentén többek között a Rezi és Tátika vár is a XIII-XIV. századi kis hegyi erőd volt. E várak egyházi és főúri tulajdonban voltak, s az egész középkoron át úgy szerepeltek, mint a jobbágyelnyomás jelképei. Kis létszámú őrségük a főúri kísérethez tartozott. Czobor Béla ezeket a hegyi - vagy sziklavárakat - ,,mulató várak"-nak nevezi, „melyek királyaink, főpapjaink, főuraink és lovagjainak kirándulási helyéül szolgáltak." Rezi és Tátika várai tulajdonképpen csak erődített úri lakások voltak, melyeknek a XVI. században már hadászati jelentőségük nem volt. Ezek tehát romladozni kezdtek, és a források 1592-ben már, mint „dirutum castram"-okat, azaz mint lerombolt várakat említik.

 

Az 1696. évi összeírásból kitűnik mi volt az a termelőerő az-az anyagi helyzet, amelynek alapján a porta számát megállapították. 4 jobbágygazdaság =1 porta. 1 portán 480 pozsonyi mérő földet számítottak. Van ahol feltüntették a jobbágyok nevét és vetésterületét van, ahol csak táblázatban adják meg községenként a jobbágycsalád valamint az egy portára számítandó jobbágygazdaságok számát és termés gátló tényezőket.    

 

Az Országos Levéltárban ismét a dicalis összeírásokban kutattam. Megnéztem az 1663-as és 1664-es számú mikrofilmeket. Az 1663-as mikrofilmen az 1571. évi összeírással kezdődött, amely 1571. április 16-án készült. Petheő család levelezései között ebben az évben említik meg Szántó településen Zeker (Szekér) Jánost. 1571-ben és 1572-ben ismét súlyos károk érik a török portyák miatt többek között Szántót is. 

 

1571-3.jpg 

 

 

 

A jegyzékben Zantho település külön lett feltüntetve. Az 1572-es összeírás szerint a Zala megyében a dicát Gasparo Polyany írta össze.

 

1572-es_gasparo_polyany.jpg

 

 

Syd (Zsid a mai Várvölgy), Zantho (Szántó), Hydegkwth (Hidegkút), Kowachy (Kovácsi) részbirtokosa Pauli Petheő senior,

Rezy (Rezi), Zantho, Hydegkwt, Kowachy részbirtokosa Michaelis Petheő és Petri Petheő,

Syd, Zantho, Hydegkwt, Kowachy másik részbirtokosa Gaspár Petheő,

Zantho település további részbirtokosa Joán Petheő,

Syd, Zantho, Rezy, Kowachy további részbirtokosa Ladislai Petheő,

Rezy, Syd, Zantho további részbirtokosa Ambr Petheő,

Syd, Zantho, Hydegkwt, Kowachy további részbirtokosa Pauli Petheő senior portánként meghatározva.

 

1572-es_restantia_comitatus_zaladien.jpg

 

 

Az 1573-ban és 1574-ben az összeírásokban Zanto települést említik külön és Syd, Hydegkwt, Kovaczy településekkel együtt, mint Petheő birtokokat. 1575-ben nem találtam Zantho települést az összeírásban. Lehet, hogy valami akkor is történt a település történetében, mert a következő összeírásban 1576-ban nem találtam én porta (telek) számokat. Több helyen találkozom a „turcis non subiect” talán lefordítva a nem török alárendeltségű településekkel.

 

 

A következő 1578-as összeírásban már Zantho szerepel, de tisztán kivehető volt az írásból a „depopul” szó a megjegyzés legvégén, amely az elnéptelenítés, elpusztítás, feldúlásként fordítható. Tehát 1577 vagy 1578-ban a török ismét megjelent portyái során és feldúlta, elpusztíthatta ideiglenesen a települést.

 

 

1578-ban_depopulal.jpg

 

 

A következő dicaösszeírások az 1578., 1579., 1583., 1584. és 1588. éviek, amelyben szintén szerepelt Zantho. 

Ezekben az időkben a jobbágyok teljes elnyomásban élnek:

1583. szeptember 1, Egerszeg

Mivel az elmúlt években gersei Pethő Mihály (és Széli György) török fogságba esett és onnan Nádasdy Ferenc fáradozásai révén szabadult ki, úgy határoztak, hogy váltságdíjukra a jobbágyok minden dikált porta után 1 dénárt a birtokos nemesek 1 forintot a telkes nemesek (sessionati) pedig minden egyes telek után 5 dénárt kötelesek fizetni gersei Pethő Ambrus (adószedő) kezeihez.

  forrás: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1555-1711.

1584-ban.jpg

 

 

Érdekelt az 1696. évi összeírás ezért előre vettem...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 58
Tegnapi: 28
Heti: 368
Havi: 857
Össz.: 270 036

Látogatottság növelés
Oldal: Felragyogó kereszt...
Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása - © 2008 - 2017 - szeker.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »