10 bis (december)

„ ..Olyan jó néha angyalt lesni
s angyalt lesve a csillagok közt
Isten szekerét megkeresni.
Ünneplőben elébe menni,
mesék tavában megferedni
s mesék tavában mélyen, mélyen
ezt a világot elfeledni...”

Ezt már egy kicsit Karácsony ünnepére hangolva idéztem..

Ebben az évben úgy tűnik utoljára voltam a Levéltárban, hogy ismét kutassak a Szántói anyakönyvek között és megint gazdagodjon tudással és eredményekkel a családi krónika. Már sok ideje, hogy a mikrofilmekben kutatok és mindig elbűvöl, hogy mennyi értékelhető információt nyújt a múlt történései (halálokok, születési körülmény, házasságkötési státusz). Azt már nem is mondom, hogy mennyi az a mennyiség, ami a család történethez nem teljesen szorosan kapcsolódik... Az adathalmazból nagyon nehéz a bizonyíthatóan megfelelő dátumokat, neveket és helységeket kiválasztani. De ez is a szépsége…. megtalálni a megfelelő adatokból a megfelelő kapcsolatot és hozzá kötni más adatokhoz. Én mindig már csak a végeredményt adom meg, annak művelete maradjon meg a saját szórakozásom.. A Szekér ágat néztem a heteken át, így most erről szeretnék beszámolni.

Szekér ág: Szekér Franciskus (1756) felesége volt Éri Anna (1755). Amit már tudtunk, hogy Éri Anna édesapja volt Éri Johannes. Most megtudtam, hogy Éri Johannes 1735.08.02-án született Szántón, akinek Éri Stephano és Hácski Juditta voltak a szülei. Szántón, 1803.01.15-én kötöttek házasságot Szekér Elisabetha /18/ (1783) és Nagy Franciskus /25/. Egy későbbi Szekér Franciskus (1817) 1851.01.02-án 32 éves özvegyként feleségül vette özv. Adorgyán Katit (30) Szántón. (Tehát bizonyos, hogy Szekér Franciskusnak ezt megelőzően már volt egy felesége. Ki volt ő ? ) Mauz József (1781) első fia ifj. Mauz Josephus 1825.03.13-án Szántón halálozott el 10 éves korában. (Akkoriban a gyermekhalandóság sajnos sokkal magasabb volt, mint most.)  Mauz Barbara /23/ (1792) Szántón,1815.11.05-én házasságot kötött Bozsok Joaness (30) szántói lakossal.  Tudomásunk szerint Mauz /Mausz Johannes (1754/1756) első felesége Czibor Helena volt, de volt egy II. vagy III. felesége is. Az írások szerint Szántón, 1803.02.13-án 47 évesen házasságot kötött a 32 éves Kőmives Elisabetha szántói lakossal. Vajda Helena házasságkötésénél észrevettem, hogy Stephanus Vajda filia (leányaként) emlegetik és az egyik tanu Vajda Franciskó. Az előbbi Vajda az édesapja a másik talán a testvére lehetett. Polczer Josephus (1819) Polczer Joannes fia Szántón, 1826.05.06-án halálozott el 8 éves korában. (Ez utóbbi bejegyzés szintén megerősíti az előbb a gyermekek haláláról leírtakat.)

Megint lassan vége egy évnek, s az idő tova száll már a havas téli utakon, beteríti elfelejtett ígéretekkel és álmokkal a holnapot...  (szit )

Helytörténet:  

Csite András:,  A ,,szántói" modell,  A helyi gazdaság eltartó képességének növekedése és az ezt kiváltó tényezők Zalaszántón 1790-1850 között című művéből (részlet) 2. .. Zalaszántó népessége a vizsgált hatvan évben növekedett. Azonban a növekedésen belül kiemelkedik az 1828-at követő időszak, azon belül is feltehetőleg az 1840-es évek, amikor sikerül a szaporodó népesség számára megfelelő jövedelemszerzési lehetőségeket teremteni. Ezt mutatják azok az adatok is, melyek szerint az utolsó 10-15 évben a népesség elvándorlása jelentősen lelassult, s ez a község befelé fordulásában, az endogám kapcsolatok szerepének növekedésében nyilvánult meg (1791 - 1800 között 26 százalék az exogám házasságok aránya, 1841-1850 között csupán 14 százalék). Látható volt ugyanakkor, hogy az uradalom népessége az 1785-1828 közötti időszakban erőteljesen Keszthelyen koncentrálódott, majd ezt követően megindult a falvak egyfajta magukhoz térése, és ellensúlyozni tudták Keszthely további növekedését. Ugyanakkor ezek a népesedési folyamatok nagy hasonlatosságokat mutatnak az ország más részein tapasztaltakkal, amiből arra lehet következtetni, hogy az 1830-as években olyan gazdasági folyamatok indultak meg, melyek a helyben élő, növekvő népesség számára biztosítani tudták a korábban elért szintnél nem rosszabb megélhetést… (folyt)

(Az endogám falvakban szégyen volt a legénynek, lánynak más falubelivel házasságot kötni, csak egymás között házasodhattak. Az úgynevezett exogám vidékeken a legények házasodás előtti aktív tájékozódási ideje a farsang volt, amikor is csapatostól keresték fel a szomszéd s a távolabbi községeket. Rendszerint mulatságokra, farsangolásra, lakodalmakba mentek, de vásárlás, munkavállalás ürügyével is sorra járták a szomszéd falvak lányos házait.)

Más.. Szeretnék megint küldeni minden jó érzésű embernek az ünnepekre tekintettel egy képes üzenetet valamint had kívánjak minden kedves távoli és közeli családtagnak és rokonnak a határon innen és a határon túl

BOLDOG BÉKÉS ÁLDOTT KARÁCSONYI ÜNNEPEKET!

december 11.

 Szenteste éjjelén  az év talán egyetlen békést csöndjében akkor, amikor talán mindenki az igazak megnyugvó álmát alussza és legalább most boldognak érzi magát értékelem  a meghitt hangulattól átitatott szoba melegében a kandalló… na jó a konvektor  fényei mellett  egy kis forralt bór társaságában ismét a honlapot  Már nagyon várom .....

Ilyenkor - így karácsony táján - a magányos szobák még magányosabbak, a régi puszták még csendesebbek, de az emlékek élőbbek és kedvesebbek, olyanok, mint az elmúlt idők és elmúlt barátok halk, puha ölelése. 

Fekete István: Régi karácsony

 december 22. (a következő oldalon, menüben a karácsonyi ajándékom ajánlom a família figyelmébe...)

  

 

 

Oldal: 10 bis (december)
Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása - © 2008 - 2024 - szeker.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat