Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása

„Így került a szőlőbeli épületek mellé a „konyha” melyről az első adatot egy 1810-ben zajlott örökösödési per szolgálja, .  .  . , néhai Tüttő György 1827-ben kelt becsülevelének harmadik tételében újabb helyiség jelenik meg, a szoba  . .  .  .

Feltehetően hasonló funkciót látott el a következő, 1834-ben kelt becsülevélben szereplő „komira”:

„Adorján Benedek hajléka a Derék hegyben három derékből álló Istáló, Komira és pajta, kőbül épülve szalma födélre. . . .” 

október 28. 

A Magyar Országos Levéltár egyik részén a Lángliliom utcában voltam október 29-én, hogy a mostanában felmerült adatokat ellenőrizzem. Sok sikerrel nem jártam, de azért mást találtam. Sabjanics József nagyszülei: Sabjanics Georgius (György) catolikus vallású, 19 éves vindornyaszőllősi lakos 1789. február 22-én házasodott Süslecz Julianna catolikus vallású, 16 éves vindornyaszőlősi lakossal. Az utóbbinak Sabjanics Michael (Mihály) volt a tanúja. Tehát Sabjanics György kb. 1770-ben, Süslecz Julianna 1773-ban születhetett.

Megtaláltam Furgyán (Furján) Katalin halotti bejegyzését, imígyen: 1760. április 9. „Catherina uxor Lucas Szekér …… 60 ”(uxor: feleség, házastárs, hitves).Tehát ő a XVII. és a XVIII. század fordulóján születhetett.

Igen, igen..  a halotti bejegyzésnél mindig találok valakit a famíliából és ez a szám mindig csak növekedhet....  November 1-jén Mindszentek ünnepe, november 2-án Halottak napja. Emlékezzünk a Család régmúlt halottaira és az ez évi halottainkra.          

Mindenszentek ünnepe/Mindszent, (Festum Omnium Sanctorum) keresztény ünnep, amelyet a katolikus egyházban november 1-jén tartanak a valaha élt igaz emberek tiszteletére. A halottak napját előzi meg. Estéjét a halottak estéjének (vigíliájának) is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akár 1-2 órán át szólnak a templomi harangok a halottak emlékezetére. Ekkor mindazon megdicsőült lelkeket ünnepeljük, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Ide tartoznak az életszentség hírében meghaltakon kívül mindazok, akik a tisztítótűzben megtisztulva már megérkeztek a mennyországba. 

A magyar népi kalendáriumban a cselédfogadás, bíróválasztás, tanácsújítás napja, Szent Márton napjának, sőt az egész télnek rámutató napja. A halottak napjának előestéjén, ezért sokan kimennek a temetőbe vagy otthon gyújtanak gyertyát a halottakért. Általános dologtiltó nap; tilos a földmunka, a répa és krumpli elvermelése, a varrás, mosás, takarítás, meszelés, az élelmiszernek, pl. a káposztának télire való el tétele, néhol nemcsak e napon, de az egész „halottak hetében”, tekintettel arra, hogy ez sok bajt hozhatott a ház népére, - mert megzavarja a holtak nyugalmát..

A halottak napja (Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep. A katolikusok november 2-án tartják, mindenszentek napját követően. Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is. Az ünnep már az ókori Rómában is létezett feralia néven. A katolikus egyházban először 998-ban ünnepelték.Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is. Az ünnep a XIV. században vált hivatalossá. Az ünnepet azért látták szükségesnek, mert a katolikus gondolkodás szerint a kisebb bűnökért a lélek a purgatóriumban  bűnhődik és üdvözülését meggyorsíthatja ha az élők könyörögnek érte.

Halottak napja, a régiségben olykor lölkök napja, lelkeknek emlékezete, a küzdő Egyház ünnepélyes megemlékezése a szenvedő Egyházról. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért a terített asztalra kenyeret, sót, vizet tettek. A család minden tagja gyertyát gyújtott a gyertyák égésidejéből a hiedelem szerint arra következtettek, ki hal meg előbb a családban.

Emlékezzünk halottainkra

„Ne jöjj el sírva síromig,

nem fekszem itt, nem alszom itt.

 Ezer fúvó szélben lakom,

gyémánt vagyok fénylő havon.

 Érő kalászon nyári napfény,

 szelíd esőcske őszi estén.

Síromnál sírva meg ne állj;

 nem vagyok ott, nincs is halál.”

október 30-31.

1801. július 18-án keltezett jogügyben szerepel egy Szekér Benedek, akinek van egy bátyja Szekér Ferenc. Szekér Ferencnek 3 fiú és 2 leány gyermeke van. Az egyik fia, aki vagy a középső vagy a legkisebb Szekér László.