Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása

“Sine praeteritis futura nulla" „A múltnak kútja, a jövőnek titka van és a jelen az egyetlen, amit te alakítasz!”

Érdekességek

Az 1715. évi összeírásból a www.arcanum.hu/mol/lpext.dll?f=templates&fn=main-hit-h.htm&2.0  oldalról.

In taxapayers' census of 1715 there is Szekér surname in places Apc (Heves county), Kecskemét, Cseklész (inside Pozsony [Bratislava]), Bogdány (Szolnok cunty), Szántó (Zala county), Muzsaj (Sopron county) and Pápa (Veszprém county) but there is not in Ráckeve.

Szantó, Szántó, , Zala, Zala Zalaszántó

Adózók neve: Martinus Adorian; Martinus Szekér; Michael Adorian; Lucas Sűli; Joannes Feies; Michael Farkas; Georgius Deak; Martinus Nagy; Andreas Nagy; Michael Elekes; Georgius Odor; Petrus Bozók; Nicolaus LengyelExtraneusok: Stephanus Csendes; Joannes Tott 

305

 martinus_szekér_1715.

*A latin Martinus név magyar megfelelője vagyis eredője a Márton névnek és. jelentése a Mars istenhez hasonló, bátor, merész.

Magyar Katolikus Lexikon alapján

colonus (latinul): önállóan gazdálkodó paraszt a középkori Magyarországon. Az elnevezést a XI. századtól folyamatosan megtalálható a hazai latinságban.1093-ban említik első alkalommal. Az egységes jobbágyság kialakulása után a jobbágy szóval egyértelmű.Később a zsellérrel szemben gyakran  telkes jobbágy (sessionatus)

armális nemes (armalista):a nemesség alsó rétegének tagja, aki a nemességét puszta címeres nemeslevéllel szerezte, mindenféle birtok, joszágadományozás nélkül, vagy kénytelen volt birtokát elhagyni, s így puszta nemességét fönntartva vagyontalanná vált.Különösen a török elleni harcok idején terjedt ela birtok nélküli nemesség-adományozás. A végvárakban katonáskodók,a nagybirtokos várurak zsoldosai kerültek ki körükből. A XVIII - XIX. században ez a réteg képezte a gazdatiszti, tanári, ügyvédi, papi, orvosi pályák egyik utánpótló csatornáját.   

Érdekesség még a múltból:

Egy másik helyiség Zalaszántón kívül, ahol sok Szekér nevezetű létezik és létezett, a Veszprém megyei Noszlop település.

A teljesség igénye nélkül részletek a Noszlop Község Öröksége című kötetből.

Noszlop

A Szekér családot II. Ferdinánd emelte ki jobbágyi állapotából az 1627. november 27-én kelt armálissal. A família tulajdonában fennmaradt nemesi levél megörökítette a nemességszerző Szekér Benedek és fiai: Lukács, Benedek, valamint testvére, István nevét. Címerében teherszállító szekeret festettek meg, fölötte kék mezőben érett, sárga búzakéve látható. Az eredethagyomány szerint a család őse török katona volt, aki átállt a keresztények oldalára, megtelepedett nálunk, és magyar nőt vett feleségül. Az uralkodó hadiszállítói érdemeiért jutalmazta nemességgel.

 A Szekér család nemesi oklevelének magyar szövege  (részlet)

Mi  II. Ferdinánd, megválasztott örökös fennséges római császár, Németország, Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Havasalföld, Bulgária, Brabancia, Stájerország, Karinthia, Krajna hercege, Morvaország marsallja, Luxemburg, Alsó- és Felső-Szilézia, Würtenberg és Théka hercege, Svédország főhercege, Habsburg-Tirol, Ferretum, Koburg és Goritia grófja,  Altatin őrgrófja és a szent Római Birodalom marsallja… tudatjuk mindenkivel, akit illet, hogy mi, egyrészt néhány hű alattvalónk a mi szent felségünkhöz intézett legalázatosabb kérésére, másrészt tekintve a mi hívünknek Szekér Benedeknek hűséges és hív szolgálatait, melyeket ő maga először is a mi országunk, Magyarország szent koronájának, azután mi fennségünknek a helyek és körülmények változásinak közepette hűségesen végzett és ígéri, hogy a jövőben is végezni fog, – mi tehát ezért, továbbá a mi királyi kegyünkből és bőkezűségünkből, amellyel azokat, akik személyünkért és a keresztény egyházért megérdemlik, és igyekeznek vitézségüket gyarapítani, elődeinknek, Magyarország hajdani nagy királyainak példáját követve, azoknak, vitézségük látható jeléül, hogy az még nagyobb tettekre serkentse őket, adni szoktunk, tehát ugyanezt a Szekér Benedeket és rajta keresztül fiait, Lukácsot és Benedeket, továbbá édes testvérét, Istvánt jobbágyi állapotukból és helyzetükből, amelyben eddig voltak, a mi királyi hatalmunk teljessége és különös kegyelme alapján kiemelve, országunk, Magyarország és kapcsolt részei igaz kétségbevonhatatlan nemeseinek sorába beveendők, beírandóknak és besorolandóknak rendeljük. Ezt biztos tudásunk szerint és szabad lélekkel megengedvén, hogy ők mostantól mindörökké azokban a kegyekben, engedményekben, tisztségekben, kiváltságokban, előjogokban és mentességekben, amelyekben Magyarországnak és kapcsolt részeinek többi igazi régi és kétségbevonhatatlan nemesei eddig bármiképpen – jog vagy szokás szerint – részesültek, részesüljenek, és örököseik és mindkét nemű utódaik is. Ennek részünkről irántuk tanúsított kedvezésnek és kegynek bizonyságául és igazi és kétségbevonhatatlan nemességük bizonyítékául ezt a címert, mint a nemesség jelét: egy egyenesen álló katonai pajzsot, amely középen egyenesen vezetett vonallal van két egyenlő részre osztva, felül kék, alul pedig vörös, a felső kék mezőben egy érett, sárga búzakéve felfelé álló kalászokkal, van elhelyezve, az alsó vörös mezőben pedig egy teherszállító-szekér zöld mezőre elhelyezve, rúdjával a pajzs jobb oldala felé fordulva látható; a pajzson egy lehúzott rostélyú katonai sisak, diadémjából derékig kiemelkedik egy kék ruhába öltözött férfi fekete szakállal és bajusszal, a fején fekete magyar kalap, balkeze csőre téve, jobbjában három búzakalászt tart a pajzs jobb oldala felé; a forgó nélküli sisak tetejéről rojtok vagy szalagok – egyik felől vörös és fekete, másik felől vörös és sárga színűek omlanak a pajzs alja felé, ezek szépen díszítik magát a pajzsot – mindez a mi írásunk elején festőnk által lefestve látható – mindezt Szekér Benedeknek és rajta keresztül fentebb megjelölt személyeknek és örököseinek és mindkét nembeli utódainak kegyesen megadni elrendeljük……..

A noszlopi nemes nemzetségek között a megyében a Trombitás, a Szekér és a Noszlopy famíliába tartozók mellett a Pereyek és a Körmendyek is rangot vívtak ki maguknak.

1715-ben, amikor Sikos János volt a nemesi közösség bírája, a következő, nemesi telken ülő zselléreket írták össze Noszlopon: Kovács István, Kovács József, Kovács Ferenc, Szekér Mihály, Szántó István, Németh Ferenc, Fábián István, Molnár István, Gál István, Varga Benedek, Molnár Gergely, ifjú Molnár György és Takács István.

1846-ban a nemes férfiak száma Noszlopon 176, Kisbogdányban kilenc, Nagybogdányban három. Ezeket az adatokat érdemes összevetnünk a járáséival és a környező nagyobb településekéivel. Ebben az évben a devecseri főszolgabírói járásban összesen 926 szavazatképes nemes férfiút számláltak. Ebből Devecserben 134, Ajkán 128 voksolásra alkalmas került a lajstromba. Noszlopon a nemesek száma 1820-hoz képest 55 fővel gyarapodott. 1846-ban a noszlopi nemesek közül nyolc birtoktalan, egyikük Kéry István fia Péter, vándorló takácslegény, Trombitás Ferenc Péter nevű fia, szolga, míg Németh József fiának, Ferencnek holléte ismeretlen. A birtokos nemesek között szerepel Fábián József prédikátor és fia, Péter, ifjú Szekér István, aki éppen katona volt az összeírás idején valamint Szekér Péter „maradéka”, árvája, István, aki szolgálni kényszerült, hogy megélhessen.

forrás: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/100_falu/Noszlop/index.htm 

 

szeker.jpg

szekér / kocsi: Az istenek járműve; a Nap, az időjárás és az évszakok változását a szekér mozgásával hozták kapcsolatba. Az ókori közel-keleti kultúrák kétkerekű harci szekerei az isten-ábrázolásokon is megjelennek. • A perzsa mitológiában a mágusok szekerét húzó négy harci mén a négy elemet szimbolizálja; a lovakat e négy elem isteneinek szentelték. Anáhitának, a termékenység istennőjének szekerét négy fehér ló húzza, a szél, az eső, a felhő és a zápor megfelelői. • A buddhizmus két alapvető irányzatának jelképes elnevezése: „szekér”. A „kis szekér” (hinájána) a tan alaptételeit tartalmazza; csak kevesek üdvözülésének útja, csak a buddhizmus eredeti tanait követők férnek fel rá. A „nagy szekér” (mahájána) a tan kibővítése, a szélesebb néprétegek vallása. Szinkretikus elemeket is tartalmaz, hindu és helyi istenségek is szerepet kapnak benne, a jó cselekedetek üdvösséghez vezető útját hirdeti (Buddha). • A hindum templom egyik elnevezése: „istenek égi szekere” (pl. a kónáraki Szúrja- [napisten-] templomot tizenkét kerék veszi körül). Krisna szekere az ember testi mivoltát, a ló a spirituális erőt testesíti meg, a kocsihajtó Krisna pedig a szellemi szubsztancia és az intelligencia megtestesítője. A kocsi tengelye az axis mundinak, a világtengelynek felel meg, amely összeköti az eget és a földet, vagyis a két kereket, amelyek fordulatai a manifesztáció ciklusait biztosítják. A kultuszban isteni trónként szerepel, pl. nagy ünnepeken Visnu képét szekéren viszik körbe. • A görögöknél és a rómaiaknál a napistenek járműve. Szekér szállítja Héliosz/Solt, ill. Szeléné/Lunát égi pályáján. A lovas szekér a háború isteneinek attribútuma, így Arész/Marsé; Kübelé oroszlánok vontatta szekeret hajt; Zeusz/Jupiter szekerét sasok, Aphrodité/Venusét galambok, Artemisz/Dianáét szarvasok, Héra/Junóét pávák, Héphaisztosz/Vulcanusét kutyák, Dionüszosz/Liberét kecskék vagy leopárdok, Hadész/Plutónét fekete lovak húzzák (az állat/állatok a szekérhajtók tulajdonságaira utalnak). Homérosznál találkozhatunk az első kocsiverseny-leírással (Il., XIII. ének), ahol a verseny, ill. a győzelem erőt, méltóságot jelöl. A delphoi Kocsihajtó bronzszobra (Kr. e. 470 k., Delphoi) egy az Apollón-szentélyben, kocsiversenyek emlékére felállított, eredetileg szekeret és lovakat is ábrázoló szoborcsoport eleme volt. A hadiszekerek díszes felvonulásokon is szerepeltek a hatalom, az uralkodói méltóság kifejezőjeként. A szárnyas fogat mint lélek-jelkép Parmenidésznél és Pindarosznál is megjelenik (szárny). Platónnál a szekérhajtó az uralom, az ész, a szellem, az intelligencia megszemélyesítője, ő zabolázza meg a húzó állatok közül azt, amely az ember testi mivoltával kapcsolatos ösztönöket és szenvedélyeket jelenti, s a föld felé húz. A másik paripa szép és nemes. E szekér két kereke a föld és az ég (Phaidrosz, 246a). • A keltáknál és a germánoknál isteni trónként jelenik meg a szekér. A sírokba helyezett szekerek hitük szerint a holtak túlvilági útját szolgálták. 

zalaszanton_augusztus_elejen_049.jpg

Szempontok a családtörténeti kutatáshoz:

A keresett ős, születési  helyének, dátumának és vallásának megkeresése

  1. Keresztelés (születési) bejegyzésénél, szülők felhasználható  adatai (pébánia anyakönyv)
  2. Ezt követően a szülők házassági bejegyzését házassági anyakönyvében megkeresni
  3. A bejegyzésnél sok fontos adat felhasználása (a legfontosabb a vőlegény és  az ara életkora)
  4. A házasságkötésből visszaszámolni az életkort ( a születési  anyakönyvből  a kapott dátumnál  megkapjuk a vőlegény és az ara születési helyét, dátumát , vallását
  5. Folytatni visszafele.... ameddig lehet! 

Olvasd el: Fekete István Hajnal Badányban című regényében írja "a halál csak elmúlni tud, de születni, szeretni, teremni csak a végtelen Élet! "

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 24
Tegnapi: 28
Heti: 334
Havi: 823
Össz.: 270 002

Látogatottság növelés
Oldal: Érdekességek
Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása - © 2008 - 2017 - szeker.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »