Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása

“Sine praeteritis futura nulla" „A múltnak kútja, a jövőnek titka van és a jelen az egyetlen, amit te alakítasz!”

Régmúlt idők varázsa

regi_zalaszantoi_latkep.jpg

Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei, 1745-1771 című 4 kötetes művében kutattam ismét a Magyar Országos Levéltár Bécsi kapu téri könyvtárban. Köszönetet mondok ismét a szerzőnek  Ördög Ferencnek 2 évtizedes hasznos munkájáért.

A könyv I. kötetében találhatóak számomra a famíliához tartozó települések. A 648-664 oldal között  Szántó és Szőlős községekre vonatkozó alábbi adatokban találtam, amely valós és lehetséges felmenőimet mutatja vagy mutathatja.

Szántó 116. (részlet) (Possessio Szántó Mater)

1746. évben

Hospites Incolae, Proles, Aetas Servi et Ancillae (sorszám nélküli házak)

 2. Conscriptio animarum districtus Keszthely (Népesség összeírások)

45. Ladislaus Czibor, Helena Vajda                     

1757. évben 5. Conscriptio animarum districtus Keszthely (Népesség összeírások)

45. Ladislaus Czibor, Helena Vajda

46. Joannes Czibor, Elisabeth Bődőr, f.: Michael incap 2

1771. évben 9. Conscriptio animarum districtus Keszthely (Népesség összeírások)

 gyónó képesek

45. Mathias Smauz. 46. Anna Gujtmán (Guttman) 47. Joannes Smauz

93. Ladislaus Czibor 94. Helena Vajda 95.Helena Czibor 96. Josephus Czibor

262. Martinus Turnel 263. Anna Furján 264. Stephanus Turnel 265. Elisabeth Furján

Szőlős 94. (részlet)

1771. évben 9. Conscriptio animarum districtus Keszthely (Népesség összeírások)

 gyónó képesek

45. Michael Sabjanics 46. Anna Süslecz

Szekér ág: Mint már említettem az anyakönyvek között megtaláltam 1779. 02.08-án Smausz Johannes (25) juvenis (fiatalember) és Czibor Helena (18) virgo (hajadon, szűz) házasságkötési bejegyzését. Egy érdekesség ismét. Itt találkoztam első alkalommal, hogy a Smausz  családi név átalakul továbbiakban Mausz/Maus/Mauz vezeték névre. Lehet, hogy erőszakos névmagyarosítás lehet, hogy burkolt névmagyarosítás, de lehet egy ártatlan elírás a nevek változtatása az évszázadok során. (Majd később ezt is szeretném tüzetesebben megvizsgálni. Vajon mit ír erről a szakirodalom?) A jegyzőkönyvekben megtaláltam Smauz Joannes feltehető szüleit, Mathias (Mátyás) Smauz és Anna Gujtmán személyében. 1745-1757 között nem szerepelnek a jegyzőkönyvekben. Miért ?

A jegyzőkönyvek bizonysága szerint Helena Czibor szüleik, Czibor Ladislaus (László) és nem Varido/Varga, hanem Vajda Helena. Testvére Josephus Czibor.

október 20.

        Emlékezzünk Magyarország 1956-os szabadságharcára és a hősi halottakra!

561023.jpg

Kedvenc íróm, kedvenc művét Fekete István Tüskevár című regényének 1956-os kapcsolatát elemzi Sánta Gábor:

„Ez nem ifjúsági regény” - vallja be az irodalomtörténész, aki a kötetekben apró utalásokat talált az akkori politikai-történelmi légkörre. 1957-ben jelent meg először a Tüskevár. Mikor Tutajos horgászás közben leég, saját állapotára célozva megkérdezi nagybátyját, István bácsit, hogy mi lesz holnap, mire ő csak annyit felel: holnap szerda, Ulrik napja. „Irodalmárként tudjuk, hogy semmi nincs véletlenül a szövegben. Mikor van Ulrik napja? Miért szerda?”  Egyetlenegy Ulrik napja van, július 4-e, ami a szabadság napja a nyugati demokráciákban, a Függetlenségi Nyilatkozat aláírásának napja. És július 4. éppen1956-ban esett szerdára… Feltűnő az, az önfeledt derű is, amit sugároz a könyv,1956 nyara volt ilyen, mikor Rákosit leváltották, és a remény a változásra benne volt a levegőben. A Tüskevár egyébként eredetileg a Matula iskolája címet viselte. Meggyőződése a mostani cím nem csak „földrajzi” megjelölés. „Tüske vár” - formálja kétszavas mondattá az irodalmár a mű címét. Fekete István mintha azt sugallná: ez a világ ilyen, mindenhol tüske vár, vérteződj fel ellene a barátsággal, a tudással, a szeretettel.

zala_megyei_leveltar_1.jpg

 

 

 

 

 

OL Festetich család levéltára, Birtokgazdálkodással kapcsolatos iratok. P 275/63. Szántó község lakosainak jogügyei becsük 1757-1853, folyamodványok 1794-1846, hagyatéki ügyek 1769-1847. fondokból családomra vonatkozó adatokat megjelenítő múltbéli eredeti, elsárgult néhol nehéz dohos szagú okmányokban kutattam 2010. 10. 22-én az Országos Levéltár Bécsi kapu téri részlegében.

Már az első jogüggyel kapcsolatos okmányon, amelyet Kovács István (bé vallo személly) terjesztett elő1757. december 12-én megtaláltam Szekér Lukács ősömet az esküdtek között és az okirat alján találtam hitelesítésként egy általam ismeretlen Szántói pecsétlenyomatot. De erről az utóbbiról majd még később részletesen.

p_275._63.cs_szanto_folyamodvany_test_001.jpg 1757.10.12._szeker_lukacs_eskudtek_kozott.jpg

 

Tudomásom szerint ezekben az időkben nagyon sok írástudatlan ember volt a hasonló jobbágy településeken. Így a kor "itteni" hegybírái (aki a szőlőskertek rendjéért hivatott) és esküdtei is valószínű, hogy írástudatlanok voltak ezért van, a nevük mellett csak egy kereszt. Ez a kereszt az ő hitelesítési záradékuk. A hitelesített okmányt a kor jegyzője készítette el (minden írásbeli tevékenységet), tekintettel arra is, hogy talán csak ő volt írástudó a településen.Szekér Lukács tudomásom szerint valamikor az 1680-as években születhetett és 1773-ban halálozott el 90 évesen. Ha elfogadjuk az évszámokat és haláláig az eltelt időt, akkor ő 1757-ben 74 éves volt. Ezen időben idős emberek (vének tanácsa) alkották többségében a helyi bírói testületet.   

Jobbágytelepülések szerkezete:

 

A középkori Magyarországon az úriszékeket tehermentesítették, a helyi hatalmat a település bírája képviselte, szerepüket, hatáskörüket a törvénykönyvek szabályozták, de a helyi települések birtokosai (a földesurak) voltak az igazi hatalmi-politikai tényezők.  A falusi bíró intézte el a jobbágyok közötti apró ügyeket. A középkori településbíráskodásban mindenütt esküdt-bíráskodás volt, a bírók az esküdtekkel együtt hozták az ítéletet és nem csak a büntetőperekben. A bíró munkáját a közösség köréből választott esküdtek, hitesek, polgárok, tanácsosok segítették, a végrehajtásban pedig a fentieken kívül fizetett községi alkalmazottak is közreműködtek. A bíróhoz hasonlóan az esküdteknek is tehetős gazdáknak kellett lenniük, már csak azért is, mert ez egy lépcsőfok lehetett a bírói tisztség elnyeréséhez, azonban ez nem volt elég a megválasztásukhoz. Fontos szempont volt az is, hogy érdeklődjenek a közügyek iránt. A vagyonhoz hasonlóan a tanácsosi tisztség is apáról fiúra szállhatott - a megfelelő készségek, személyes tulajdonságok megléte esetén. A tanács létszáma a település nagyságához, lélekszámához alkalmazkodott, rendszerint 10 fő körül mozgott. Az esküdtek többnyire mentesek voltak bizonyos közterhek alól, így a túlzott méretű, indokolatlan létszámnövekedésnek ez is gátat szabott.

 

p_275._63.cs_szanto_folyamodvany_test_012.jpg

 

Ma (október 26-án) kézhez kaptam és már saját tulajdonom Ördög Ferenc Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei, 1745-1771 című kötetét, amely számomra létfontosságú. 

of.jpg

 

Köszönet a Zala Megyei Levéltár alkalmazottjainak.

zml.jpg

 

 

 

 

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 27
Tegnapi: 71
Heti: 27
Havi: 968
Össz.: 264 328

Látogatottság növelés
Oldal: Régmúlt idők varázsa
Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása - © 2008 - 2017 - szeker.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: magyarország térképe 1600-ban - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »