Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása

“Sine praeteritis futura nulla" „A múltnak kútja, a jövőnek titka van és a jelen az egyetlen, amit te alakítasz!”

Egyre nehezülő lépések..

Május 21-én Budapesten a Magyar Országos Levéltárat bújtam. Az ismerős mikrofilmekből a Kisgörbőre vonatkozó A 3636 számú anyakönyvi adatokat tartalmazó mikrofilmet választottam. Régen volt siker élményem. Tudom, most már csak  az összefüggések ismeretéből találhatok szerencsével új felmenőket, rokonokat, értékelhető adatokat. Több adatot ellenőriztem és több adatot még ellenőriznem kell, de találtam új felmenőket és új adatokat: 

Adorján ág: Nagymamám Adorján Margit, apai nagymamája Bolla Katalin édesapja volt tudomásom szerint Bolla István, akinek a felesége Németh Juli volt. Bolla István  az adatok szerint Kis Görbő, Németh Juli pedig az azóta (1828-tól) elnéptelenedett Enyere egyes írások szerint Erenye helységből származott. 1846. 01. 18-án kötöttek házasságot. az írások szerint a vőlegény 20, a menyasszony 18 éves volt. Tehát Bolla István 1826, Németh Juli 1828 környékén születhetett. Régebben megtaláltam elhalálozási  bejegyzésüket is. 1893. 05. 31-én 75 évesen (?)  halt meg Bolla István (1818.). Németh Julianna (1822., cseléd) Óhíd-Cserhát 1894. 01.19-én halt meg tüdővészben 72 éves (?) korában. A születési dátumok között eltérés mutatkozik! 


Sabjanics Mári néném apai nagymamája  Sáfár Katalin 1802-ben született, de két Sáfár Katalint is találtam ebben az évben, így ezen adatokat tovább kell ellenőriznem. Sabjanics Mári néném nagyszüleinek Sabjánics Martinus (Márton) és Sáfár Katalin házasságából találtam még két korai gyermeket akik, Sabjanics József testvérei. Sabjanits Anna 1823. 06.21. és Sabjánics Catherina 1825.02.10.(Szölös). A Sabjánics-Sabjanits nem elírás, így szerepelnek az anyakönyvben.


 2009_10_12_1.jpg

Enyere (Erenye)

ohid_hataraban_regi_kokereszt.jpg

Enyere (Enuruch, Enuruh) település feltehetően a mai Zalaszentgróttól keletre (8 km-re), Sümegtől nyugatra (10 km-re) fekvő helyen helyezkedhetett el, a Fenyősi patak bal és jobb partján, amely a mai Óhíd melletti szomszédos településsel volt határos. Pontos helye nem ismert, csak írásos források állnak rendelkezésre a településsel kapcsolatban. Enyere első említése 1256-ból való.  A XIII. század második felében már jelentős településként említik. Az Enyeri Herczeg testvérek (Tamás, János és Péter), itt 1336 vagy 1339-ben a Boldogságos Szűz tiszteletére később átadva Szent Pál remetéi számára zárdát (pálos kolostort) alapítanak. A török, magyar és német hadak rablásai miatt a szerzetesek hamar elhagyták a kolostort. (1786-ban még láthatók voltak a monostor düledező falai). A monostor feltehetően a Marcalba torkolló Enyere-patak forrásfője fölött a Barátoki dűlő szőlővel beültetett helyén állott. A helyi birtokosok földje a Marcal folyóig elnyúlt. 1356-ban már a falu két részre való tagozódása ismeretes, ekkor alakult ki Enyere és Töttösenyere településrész, amelyhez később Pogányenyere községrész kapcsolódott. A községrészek lényegében önálló településként működtek tovább. 1400-ban a Csebi Pogány családé, de 1405-ben a Pogány és Enyerei Fylemend családok osztoznak itt. 1458-ban a Csebi Pogányok örökölnek egy részt itt, mert az Enyerei Fylemendek kihaltak. 1480-ban megint, mint possessio (birtok) van említve. A későbbi századokban a település neve Enyeréről Erenyére változott.  A XVI. század során a település lakossága nagymértékben csökkent, ám egészen a XIX. századig éltek itt. A település utolsó említése 1828-ból való, ma egy Óhíd határában lévő dűlő viseli a nevét.

kisgorbo.jpg

Kisgörbő 

A Görbő név először 1274-ben szerepel mint Curbu, Vindornyaszőlős határában. A község 1406-ban tűnik fel Pinczgörbő néven. A zalai vár földje volt. A XVI. századba Csabi és Csabi bacsó családok pereskedtek birtoklásáért. A század végén két részre válik: Nagygörbőre és Kisgörbőre, más néven Debrétére, melyet a róla elnevezett Görbői család tagjai bírnak, és ahol 1542-ben egyetlen telkes nemes élt. A Princz jelző pontos magyarázatára nincsenek adatok, a XVI. századig használták vagylagos formában. 1696-tól a Bezerédiek birtoka, fél évszázad múlva birtokosok még a szegedi, Hevesi és Forintos családok is. Sorsáról nem sokat tudunk, a XVII. század első felében puszta. A hely teljes egészében Görbő Jánosé, kivéve egy nemesi kúriát. A jobbágyporták java része lakatlan, a szőlőhegyek is parlaggá váltak. 1553-tól sarcot fizet a törököknek, 1681-ben feldúlták a falut, három embert megöltek, egyet elfogtak. 1711-ben itt is, mint a környéken sokhelyütt pestis pusztított. Ekkor szintén nagy mértékben lecsökkent a falu létszáma, a század második felére azonban a falu újra benépesült, egy puszta hely sem volt. Az úrbéri terhek közül kilencedet, tizedet is fizettek, valamint a robot mellett élelmet is kellett szolgáltatniuk. 1700-tól viszont az egyetlen teher a robot volt, melyet a Bezerédi uraknak szükséglete és kívánsága szerint kellett végezni. Lakosságának nagy része földműves, örökös jobbágy. Egy ízben feljegyzésre került két szakács, egy kádár és egy kereskedő is. Az 1805-ös összeíráson 297 lelket számláltak a faluban. A pestisjárvány utáni gazdasági növekedés mutatkozott már a XVIII. század második felében. Az igás állatokon kívül tehenet, növendék állatot, juhot, disznót és méheket tartottak. A szőlő művelés is egyre jelentősebb volt. A középkorban az anyaegyház a szántói vikáriához (rendtartományhoz) tartozik, 1696-ben jegyzik fel puszta templomát, és evangélikus gyülekezetét. Később azonban csak katolikus népességről számolnak be. 1733-ban Sümegcsehi filiája, 1749-től újra Nagygörbőé. 1880-ban plébániája ismét üres. Tanítója 1771-ben volt először. A XVIII. században a birtokosai között megjelenik a Széchenyi család is. Kisgörbő lakossága a XIX. században stagnál, a második felében kissé növekszik. 1785-ben 404 lakosa van.



június 3-4.                                      TRIANONRA EMLÉKEZZÜNK! 

trianon_1920.jpg 



A Magyar Országos Levéltárba járván ismét nem az első esetben és remélem nem is utoljára a Zalaszántói és a Kisgörbői mikrofilmekben kutattam.Ismét több adatot találtam, amit ellenőrizni szükséges.(Bolla család, Mauz család al-ágak)

Adorján ág: Sabjanics Mári néném nagyszüleinek Sabjánics Martinus (Márton) és Sáfár Katalin házasságából találtam még egy gyermeket aki, Sabjanics József testvére volt. Sabjanics József, Mári néném édesapja. Sabjanics Julianna 1827. 08.19. (Szölös). 

Július (2-3.) terveim szerint Zalaszántó és környékén  kutatunk, felfedezünk és kirándulunk valamint Szigligetre is ellátogatnánk Irénke néniékhez.

Szekér ábrázolása a festőművészetben

szeker_perlmutter_i..jpg parasztudvar_szekerrel_hollossy_simon.jpga_magyar_szekerek_bevonulasa_feszty_arpad.jpg  


 június 13. (hőség)

Jólesik az elsüllyedt, öreg utakat megjárni, a fiatalság ragyogó útjait, …  és az álmokat, amelyek az örökkévalóságból jöttek, oda is szállnak vissza pihenni és boldognak lenni, mint a szeretetben megfürdött emberi lélek.

                                                                                           Fekete István

Június 18-án a Magyar Országos Levéltárban a Zalaszántói mikrofilmekben kutattam és ismét sok névre bukkantam. Most inkább a Szekér család adatai figyeltem. Szerettem volna újabb használható adatokra lelni. (Több ismeretlen, de hasznos adatot ismét szükséges ellenőrizni.)

Szekér ág: Szépapám és szépanyám Szekér József és Mauz Katalin gyermeke volt ükapám Szekér János (felesége Polczer Rozi). Ükapámnak többek között volt egy Szekér Katalin nevű leánytestvére. Azt már korábban tudtam, hogy Szekér Katalin 1845. 07.31-én született Szántón ikergyermekként. A korábbi kutatásaim során beazonosítottam, hogy Szekér Katalin (19) 1863. 02. 08-án kötött házasságot Süte Józseffel (25). Most tudtam meg, hogy 1866. 01.17-én született leányuk Süte Katalin Szántó hegyen. A halotti bejegyzésből pedig azt, hogy Szekér Katalin 1872. 03. 13-án (25) halálozott el Szántón


 




 i5.jpg zalaszanto_2010._02._26_034.jpg



A zalai szőlőhegyi utak egyik típusa a horgos (horhos = „ vízmosta mélyút ”). Ezek a vízmosásos lejtőkben szekérrel is járható méretűre szélesített utak a dombtetőről, vagy a szőlő aljától indulva, a domboldalon lévő erdősávig vagy  egészen a völgyben futó közútig vezettek. Egy részük alkalmas volt arra, hogy a völgyből szekérrel fel lehessen jutni a hegyre, más részük azt a célt szolgálta, hogy az erdőben kívágott tűzifát, épületfát szekérre fel lehessen hozni a dombtetőre. 

Ötszáz év ballagott rajtuk szekéren

a hegyre fel s a hegyről lefele,

vigyázva, hogy kitérők közt ne érjen

egy másik ötszáz év szembe vele.

                        ….

A sárkányt hosszú harcban én megöltem,

a horgos útján végig folyt a vére

s most ott megyek , a tündér lány mögöttem,

én győztesen, de már hajam fehér….

 

                                                         Nagy Márton: Horgosok (részlet)

 

     nagy_lori.jpg





Szekér ág: Mint már korábban írtam Szekér Józsefnek és Mauz Katalinnak volt többek között egy Szekér Rozália nevű leányuk is, aki 1848. 01. 19-én született. Szántón 1868. 11. 24-én (!) összeházasodott  Nagy József (28) és Szekér Rozália  (21éves, hajadon) földművesek. Gyermekeik születése: 1870. 01. 29-én Lóri, 1872. 06.01-én Gáspár és 1884. 07. 31-én egy ikerpár Kornélia és Karolina.  Meglepetésemre most megtudtam még, hogy volt még egy gyermekük Mári, aki 1874. 02.03-án született és Szántó Hegyi lakos volt. Mint a mostani kutatásaimból megtudtam Lóri 1883.03.11-én 12 éves korában halálozott el vörhenyben (a skarlát baktérium - nevezetesen Streptococcus pyogenes - által okozott akut fertőző betegség), Gáspár pedig 1873. 07.18-án (1). Tudni kell, hogy a Lóri név leánygyermeket takar (ezen én meglepődtem). A fenti halotti bejegyzésnél az apai névnél Nagy Berta Józsefként szerepel Nagy József. Ezt azzal tudom magyarázni, hogy a sok Nagy nevű között kellett valamilyen megkülönböztetés. Lehet, hogy a "Berta" édesanyja leánykori neve volt Nagy Józsefnek. 

             Keszthelyről Zalaszántó felé vezetőút mellett  a Púpos-hegy.

pupos_-hegy.jpg

június 24. 

 


















 













 












 
















Weblap látogatottság számláló:

Mai: 53
Tegnapi: 25
Heti: 268
Havi: 991
Össz.: 267 567

Látogatottság növelés
Oldal: Egyre nehezülő lépések
Zalai Szántó település hely,- és a Szekér família családtörténet kutatása - © 2008 - 2017 - szeker.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: magyarország térképe 1600-ban - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »